Gondoltam egy számra

A mérlegkérdéshez kapcsolódik... Egyelőre kerek, és jó lenne, ha kicsit kevésbé lenne kerek, lehetne mondjuk primszám. Hova a sietség? Sehova, és nem is a kilók száma aggasztó, inkább az ezzel járó puhaság :):) Gondoljam, hogy van akinek így is tetszem? :) Igyekszem...

Nekünk is lehet egyszer

Hosszú, pihentető éjszakánk :)
Na nem mintha bármelyik gyerekünk végigaludta volna az éjszakát, viszont a tegnapi nagy séta eredményeként mikolt 21:20kor, Hanna pedig 22:05kor már aludt, Hanna kettőkor érkezett, és rugdosás nélkül aludt is tovább, Mikolt pedig összesen kétszer kért éjjel, és reggel fél nyolckor a harmadik szopi után fél óra csendes elmélkedést követően újra elaludt.
Végül az egész pereputty fél 10kor tért magához.

Testvérkocsi

Őszre ébredvén nem maradt más program, minthogy valami olyan helyre menjünk, ami Hannának is program, meg mi is intézünk valamit.
Mikoltot beöltöztettük, nem kis kihívást jelentett találni valamit, ami nem esik le róla, olyan kis vékonyka, hogy minden ruha iszonyú bő rá, nagyon édes, ahogy lógnak rajta a göncök... Hiába van már legalább 56 cm :) a h&m-es 50es kisnadrág majnem hogy törökbugyogó rajta. :)
Végül a Brendonban kötöttünk ki, Hanna Danival csúszdázott, mi pedig Mimivel a testvérkocsi project kivitelezésén dolgoztunk. Mit ne mondjak, bár a felhozatal kicsit jobb, mint az elmúlt években, még mindig a legtöbb vagy minőségében, vagy színében nem állta ki a próbát... Ami igen, az megfizethetetlen, illetve nincs belőle dupla babakocsi. :( Végül a szívem is, meg az eszem is egy maclaren mellett voksolt, Mimót is belepróbáltam, aztán Hanna is beleült. Mondhatnám tökéletes... Még szerencse, hogy olyan vékony alkatúak a lányok, mert ez a kocsi így duplán is csak olyan széles, mint egy concord. :)
Viszont sokba kerül, úgyhogy idehaza az ebayen kutattam... Majd meglátjuk melyik lesz végül, mert van kétféle is ami szóba jöhet, mindenesetre az ebayen lehet olcsóbban kapni, mint a brendonban :)

Egyik szemem kék

Mikolt egyik szeme kék, a másik pedig barna :) Annyit aludt eddig, hogy csak most vettem ezt észre. Ma Dani is megerősítette, hogy nem én látom rosszul, hanem valóban. A jobb szeme zöldesbarna, a bal pedig szürkéskék. Lehet, hogy ez a kékből való átmenet, de mivel Hannának kifejezetten kék szeme volt, nem tudom, hogyan alakul ki végül a végleges szín...

Van már

nekünk tesóbabakocsink :)
Egyelőre még némethonban, de már kifizetve, és remélem a héten meg is érkezik :):) Úgy, de úgy örülök!!!
Ilyen, vagyis ez az :)

Visszakaptam Hannámat

Ma délelőtt hármasban voltunk, Dani dolgozni ment. Mikolt 9kor ébredt, megetettem, majd magamra kötöttem, Hannát pedig kézen fogtam, és levonultunk a játszótérre. Mimóka végigaludta azt a majdnem két órát, amit lenn töltöttünk, Hanna pedig olyan jó gyerek volt végig, mint Mimóidők előtt. Várt a sorára, lejött a csúszdáról, amikor kértem, és nem vitatkozott a hazainduláskor sem.
Itthon elszakadt a cérnája, amire rátett egy lapáttal az is, hogy a hazaúton már az udvarban elesett, vagyis hátrabucskázott, mikor a motorját akarta felcipelni a lépcsőn, és beverte a fejét is. Betettem magunkat a zuhany alá, (jól megfogott minket a nap, amire nem igazán számítottam, kis lelkiismeret furdalásom is van emiatt...) ő meg visított. Kis Mimike a pelenkázón pillogott, olyan nyugodtan, mint aki teljesen tisztában van azzal, hogy most hiába kérne bármit... Szegénykém.
Miután végre sikerült megnyugtatnom a zokogó nagyobbat, a kicsi kezdett rá, teljesen jogosan, éhes volt. Szerencsére anyukám épp befutott, hogy segítsen a legkritikusabb déli másfél órát abszolválni, így nagyjából sérülésmentesen telt az ebédelés, ebédeltetés. Csak a tejecske folyt itt is ott is, (Hanna egyik leglátványosabb Mimieffektusa, bár regressziónak nem nevezném azért, hogy napi kb. egy liter tejet legurít, mióta a picitől látja, hogy az tejecskén él...) viszont annyi paprikás krumpli fogyott, mint máskor mondjuk három nap alatt. :) Jó volt látni, hogy megjött az étvágya.
Ennek tudható-e be, nem tudom, de jól aludt, és az ébredés után a hűtőben jól szétnézve virsli mellett döntött uzsonnaként. Nem bántam, legalább végre eszik... És mert tele lett a pocak, teljesen jól kezelhetővé vált, lehetett vele egész délután beszélni, figyelt, válaszolt, hiszti, és földhözcsap(k)ódás nélkül.
Jajj úgy szeretném hinni, hogy ez így folytatódik majd... :) 10kor már aludt... Jó, egy picit hisztizett előtte. :)

A visszatéréshez még...

Pár hete a magyar egyesen Feldmár beszélt családról, kapcsolatokról, gyerekekről. Kedvelem Feldmárt, bár néha nem tudom eldönteni, hogy teljesen rendben van-e vagy sem. Mindenesetre egy mai találkozó egy pszichológus ismerősünkkel újra felidéztette velem a pár héttel ezelőtti gondolatokat, és ismét nyugtáztam, Hannának a legnehezebb...
Feldmár szerint ahhoz, hogy egy férfi és egy nő igazán házaspár lehessen, meg kell halnia az énnek, meg a tenek, és meg kell hogy szülessen a mi. Szükségszerűen a mi mindig túlmutat az én és a te valamikori minőségén, és egy másik dimenzióban értelmeződik újra. Amennyiben ez nem jön létre, a kapcsolat halálraítélt.
A család születésekor a kettes mi-ből egy hármas alakul, ennek is meg kell születnie, és amikor egy újabb kis élet érkezik, akkor a hármasnak kell négyessé születnie és így tovább. Ha ezek a változások nem történnek meg, ha pl. a hármas ugyanúgy próbál működni, ahogyan a negyedik családtag érkezése előtt, akkor a frissen érkezett úgy érezheti, ő felesleges...
És mivel minden születés fájdalommal is jár, ezt a család kialakulásánál sem spórolhatjuk meg. Van ahol kisebb surlódások vannak csak ilyenkor, és van, hogy nagyobb viharral jár a változás. És ahogyan mindenki szubjektíven éli meg a családot, és a benne elfoglalt helyét is, a változások sem egyformán hatnak a tagokra.
Nálunk úgy érzem, Hanna az, akit az új helyzet leginkább megdolgoz, de nagyon szép, ahogyan alakul, idomul a változáshoz. Az első hét Mikolt szeretgetésével, és a nem alvással telt. A másodikon teljesen kifordult önmagából, mintha a nagy szeretgetés mellett muszáj volna kiadni magából a felgyülemlett feszültséget, méghozzá a legszélsőségesebb megnyilvánulásokban, amik rá addig nem voltak jellemzők. Földhözverés, sikítás, hiszti. Mikoltot sosem bántotta, leszámítva némi fejecskelökdösést igazán fáradt állapotban.
Mára, a harmadik héten ott tartunk, hogy rendesen eszik, mondjuk rendesen alszik, lehet vele beszélni, és már nem foglalkozik annyit a picivel. Ha igen, még mindig anyáskodó, ölelgeti, finoman puszilgatja, visszaadja a cumiját, vagy meg szeretné etetni. Emellett elkezdett a saját babáival játszani, pelenkáz, fürdet, öltöztet. Esténként pedig hozzámbújik, amikor elalszik, ma a karomra tette a fejét, egészen az arcomba bújt, kaptam cumispuszit is...

Megérkeztek

Annyit, de annyit drukkoltam, gondoltam, hogy már nagyon nagyon jó, hogy végre ők is idekinn vannak! :)
Isten hozta Bercit, aki tegnapelőtt, vagyis augusztus 14-én, és Vilmót, aki ma, vagyis augusztus 16-án érkezett. Kerek a világ! :)

Kisvasút

Hanna szeret utazni. Nem tudom, hogy mi vagyunk-e az okozók, vagy a vérében van, de pici korát leszámítva, amikor kiabálásba torkollt minden autókázásunk, mára már mindegy, hogy hajó, busz, autó, vagy vonat, ha mehet, lázba jön, és szerintem ha tehetné egész nap utazna.

Ma Dani a hivatalos programszervezőn azt találta ki, hogy gyerekvasúttal felmegyünk a János hegyre, majd onnan hazasétálunk. Kicsit ugyan sietősre sikeredett az elindulás, mert a kisvasút sem ját percenként, de épp elértük a 11:54est, ami már dél után 3 perccel meg is érkezett a fent nevezett állomásra. Hanna a nyitott kocsiban rá nem jellemző módon áhítattal nézelődött egyhelyben, és nem nagyon akarózott leszállnia. Talán csak az az egy dolog csábította le, hogy egy igazi gőzmozdony várakozott az állomáson. Hanna azt gondolta, arra szállunk át, majd amikor nélküle elindult a vonat, keservesen sírt, és kiabálta, Hanna Hanna... Daninak (meg persze nekem is) a szívem szakadt, Dani mondta is Hannának, hogy akkor most ő a vonat után szalad, megállítani...
Végül megegyeztek, hogy sétálunk, aztán buszoznak egyet. Hanna a hátiban, Mikolt a zsebben "sétált", mindketten el is aludtak, Mimi azonnal, ahogy bekerült a zsebbe, Hanna pedig egy idő után. Mi meg cipeltünk, és örültünk a jóidőnek, aztán annak, hogy kicsit eltévedtünk... Pedig itt élünk egy ideje, és mégsincs egy turistatérképünk, vagy elegendő hely vagyis erdei út ismeretünk.

Egy kisebb kerülő után végül a sínek mentén sétáltunk a Szépjuhászné irányába, és a Vadaspark megállónál bevártuk a vonatot, Hanna nagy örömére. :)

A folyóügyekről

Nem gondoltam, hogy ha egyszer ideköltözünk, akkor a lányokon kívül másról is írok majd... De mennyivel egyszerűbb innen utánajárni bárminek, amit egyszer már megtaláltam...
Úgyhogy ez most nem a lányokról szól, illetve közvetve. Közvetlenül a hólyaghurutról. Úszó, meg vízimúltam hozományaként időről időre kiújul ez a vacakság, és igencsak kellemetlen napokat okoz. Még kellemetlenebb, hogy az orvos, aki kamaszkorom óta kezel, (az ő megfogalmazásában a mi kapcsolatunk tartós, és hosszútávú...) szabadságon van, a háziorvos szintén, és amúgy pedig az antibiotikumos kezelés, ami ilyenkor esedékes most reménytelen, mert szopizunk... Úgyhogy marad az öngyógyítás, mert a közelben egy jó homeopata sincs sajnos...
Viszont találtam egy jó kis összefoglalót, hátha hasznára válik még másoknak is...

Hólyaghurut kezelése homeopátiával

A hólyaghurut többnyire bakteriális, vírusos vagy gombás fertőzés következtében kialakuló gyulladásos megbetegedés. Hátterében sokszor hideghatás, elégtelen higiéné, vagy valamilyen hajlamosító tényező (húgyhólyagkő vagy -homok, vizeletpangás, intenzív szexuális élet, a hólyag túltelítettsége) is állhat. A panaszok enyhítésére először érdemesebb szelídebb homeopátiával és néhány egyszerűbb természetes fogással próbálkozni, és csak ezek sikertelensége esetén alkalmazni az erősebb klasszikus kezelési módokat.

Fokozott folyadékbevitellel elősegíthetjük például a húgyutak tisztulását, és csökkenthetjük a kórokozók számát. A tünetek enyhítésére alkalmazhatunk hidroterápiás módszereket: vehetünk emelkedő hőmérsékletű lábfürdőt, vagy meleg zsályateás ülőfürdőt. Jót tesz a kamilla-szénavirág pakolás és a forró, nedves borogatás is a has alsó részére.

Mikor melyik homeopátiás szert válasszuk?

Hirtelen kezdet esetén

Aconit: a tünetek szinte egyik pillanatról a másikra „robbannak be”. Az állandó vizelési inger ellenére igen kevés vizelet ürül, amit elviselhetetlen, égő fájdalom kísér. A beteg annyira fél a fájdalomtól, hogy emiatt inkább visszatartja a vizeletét. A tünetek éjszaka rosszabbodnak, kísérheti láz, izzadás nélkül, erős szomjúság.

Belladonna: azégő hólyagtáji fájdalom érintésre vagy rázkódásra romlik. Jellemző a lázas forróság, izzadás, kipirult arc, és száraz nyálkahártyák ellenére a szomjúság hiánya.

Erős égő, csípő fájdalom

Arsenicum album: az égő fájdalom melegre javul. A beteg sápadt, legyengült, mégis izgatott, szorongó, aggódó. Az intenzív szomjúságérzetet a sűrűn kortyolgatott kis mennyiségű hideg ital csillapítja.

Apis mellifica: az égető, nyomó fájdalom a vizeletürítés elején a legrosszabb. A vizelési inger gyakori, szinte állandó és fájdalmas. A gyerekek sírnak a pisilés előtt. A vizelet lehet véres, zavaros, tejszerű, habos, néha kellemetlen szagú.

Cantharis: a húgycsőben fellépő metsző, égő fájdalom érezhető, a vizelési inger kibírhatatlanul sürgető, gyakori, eredménytelen és csupán néhány csepp sötétebb színű, zavaros, esetleg véres vizelet ürül.

Capsicum: heves, égő-szúró érzés vizeletürítés végén a húgycső elülső részén, valamint improduktív vizelési inger jelentkezik. A vizelet bőséges és átlátszó.

Dulcamara: a kiváltó okok közül jelentős szerepet játszik a nyirkos idő, átnedvesedés, átázás, hideg víz, áthűlés egy forró nappalt követő hideg éjszakán. Az égő fájdalom a húgycső nyílásánál jelentkezik, a tüneteket meleg enyhíti. A vizelet zavaros, nyálkás. Krónikus, visszatérő hólyaghurut esetén is alkalmazható.

Sarsaparilla: súlyos, égő fájdalom lép fel a vizelés végén. A vizelet lehet nyálkás, homoktartalmú, de véres is. A vizelési inger gyakori, szinte állandó.

Görcsös vizelési inger

Equisetum:állandó vizelési inger, a vizeletürítés nem szünteti meg az ingert, és a húgycsőben metsző fájdalmat idézhet elő. A hólyag érzékeny, különösen nyomásra. Akaratlan vizeletcsöpögés fordulhat elő, főként éjszaka. A vizelet nyálkás (különbség a Cantharissal szemben).

Kreosotum:éjjel és nappal egyaránt fennáll a gyakori vizelési inger. Rendszerint nagy mennyiségű, halvány, égő érzést keltő vizelet ürül. A hólyaghurut vizelettartási problémákat okozhat.

Mercurius corrosivus: szünet nélküli,görcsös fájdalom a húgyhólyagban, a vizelési inger hirtelen jelentkezik. A nyálkás-gennyes vizelet cseppenként ürül, a gyulladás sokszor vérzésig fokozódhat. A betegséget láz és éjszakai izzadás kísérheti.

Pulsatilla: gyakran használatos terhesség idején fellépő vizelési zavar esetén. Jellemző a szinte állandó, eredménytelen vizelési inger, ami görcsrohamokkal jár. Az inger annyira sürgető lehet, hogy a vizelet elcseppen. A panaszok háton fekve jelentősen rosszabbodnak. Vizeletürítéskor égő érzés jelentkezik a hólyag alsó részén és a húgycsőben. A vizelet sötét, erős szagú, lehet véres, nyálkás vagy gennyes.

Staphysagria: nagyon gyakran lép fel vizelési inger, az ürítés viszont jelentősen nehezített, csöpögő. Ez a szer kifejezetten alkalmas vesekőműtét vagy szülés utáni vizeletelakadásra, katéterezést, vagy szexuális túlkapást követő hólyaghurut esetén. Különösen javasolható olyanoknak, akiknek a nemi élet kezdete óta vannak panaszaik.

Az itt feltüntetett szereket D6, C6 vagy C9 potenciában szedjük óránként, majd a tünetek enyhülésének megfelelően ritkíthatjuk a bevételt. A tüneteknek néhány órán belül javulniuk kell, de ha 1-2 szer kipróbálását követően sem észlelünk változást, keressünk fel szakorvost!

Emellett találtam még egy természetes módot a kezelésre, megelőzésre. A nagybogyós áfonya, vagy tőzegáfonya áldásos hatásáról...

Nagybogyós Áfonya

Az összezúzott áfonyabogyót hagyományosan sebek, duzzanatok kezelésére, C-vitamin-hiány miatt fellépő ínyvérzésre, skorbutra alkalmazták. Jelenlegi felhasználása elsősorban a húgyúti rendszerben jelentkező baktériumfertőzések megelőzésére és kiegészítő kezelésére összpontosul.

Fogyasztása nyomán hippursav keletkezik a szervezetben, amely savanyítja a vizeletet, erős baktériumellenes hatást fejt ki a húgyúti rendszerben. Emellett megakadályozza a baktériumok letapadását a húgyutakban, kedvezőtlen környezetet teremt a kórokozóknak, így csökkenti a fertőzés veszélyét. Valószínű, hogy ezért a hatásért a proantocianidinek felelnek, amelyek megtalálhatók a nagybogyós áfonya levében, míg hiányoznak több más gyümölcs – például grépfrút, narancs, ananász, mangó – levéből.
Mivel a nőknél tízszer akkora a húgyúti fertőzés (húgyhólyag- vagy/és húgycsőgyulladás) veszélye, mint a férfiaknál, elsősorban nőknek ajánlott húgyúti fertőzések megelőzésére és gyógyítására. Napi fogyasztása csökkenti az ilyen jellegű fertőzések kiújulásának kockázatát, meglévő fertőzés esetén pedig csillapítja a betegséggel együtt járó égető érzést, viszketést, fájdalmat.
Fertőtlenítő hatása abban is megnyilvánul, hogy szagtalanítja a vizeletet, ezért azoknak is hasznos, akik vizelettartási gonddal (inkontinencia) küzdenek.

Kapszula formájában a Cran-C nevű étrendkiegészítő kapható.

Hanna és a folyóügyek

Már egy pár napja Hanna, ha épp pisil, vagy egyéb dolgát végzi, szól. Lehet, hogy ezt már írtam is valamikor... Nos emiatt vettünk neki egy bilit, hátha kedve támad rácsüccsenni ilyen esetben, betettük a nappali egy kellemes zugába, azóta ott áll használatlanul. Maradt a szólás, és mivel én nem vagyok a biliztetés kényszeresítésének híve, kerülgetem.
Ma este megint szólt a drága, hogy pís, majd az édesapja utánamküldte a fürdőbe, minthogy a ruhája is tiszta pís volt már. Gyorsan levetkőztettem, és ráültettem a wc szűkítőjére, amin amúgy minden este eltölt pár percet, a wc papír kedvéért. Jöttem mentem, egyszer csak csurgást hallok, és lőn. Hanna ücsörgött, majd pisilt is, aztán pedig nagyon örült neki. :) Mi pedig vele...

Ezek történtek...

Lassan túl vagyunk még egy héten, nem állíthatom, hogy már hétfőn nem várom a szombatot, főleg Dani jelenléte miatt. Állandó lelkiismeret furdalásom van, egyfelől Hanna, másfelől Mikolt miatt. A nagyobbikkal sem, de a picivel sem tudok elég időt tölteni, úgy, ahogy szeretnék. Hannát nem érem már utol, bent viszont hamar elunja magát, nekem pedig már nehéz színes programról gondoskodni idebent. Mikolttal is többet szeretnék foglalkozni, de sokszor azon kapom magam, hogy eljött az este, és mégcsak nem is szóltam hozzá... Nem valami jó érzés. Persze Hannával sokat énekelünk, mondókázunk, amit ő is hall, de ez mégiscsak Hannának szól.
A teendőket sem tudom már úgy csoportosítani, hogy mindenre fussa erőből, energiából, ma pl. négy darab kisruha kivasalása után úgy éreztem, pont eleget tettem ma. Persze halomban áll a mosogatnivaló, szennyes, vasalatlan, játék, cipő, ruha, és még sorolhatnám...
Hanna
Egyre többet beszél, még mindig a saját nyelvén, de kezdi a szavak elejét utánam mondani, így Matyi, Márkus Ma lettek, emlegeti őket, és mutatja a repülős jelet, mivel mindketten elrepültek három hétre... A kalács ka, Bori Bí, stb... Az alvással küzdünk, átlagban egy nyugis átaludtra egy teljesen zilált vándorlós jut, ma éjjel a nagy szél miatt szerintem, de hajnali háromkor ébredt, teljesen magán kívül, semmi sem volt jó egy ideig, aztán végül nálunk elaludt. Reggel Dani mellett feküdt eléggé az ágy szélén, és miután a papa felkelt, Hanna fordult egyet, és leesett az ágyról... Volt sírás, ijedelem, de félálomban csak, ahogy megpuszilgattam, aludt is tovább. Szegénykém...

A héten járt nálunk Lencsi, Hanna valami hihetetlen módon igyekezett mindenben a kedvére tenni, babusgatta, ölbe szerette volna venni, játékokat adott neki, aztán vízzel itatta, mindezt nagy odafigyeléssel. Kicsit olyan mint Mi... :) túlvállalja magát érzelmileg, aztán ez visszacsap. Így aznap délután olyan nagyon keservesen és hosszan sírt, ahogy ritkán szokott... alig tudtam megnyugtatni. Százszor kellett elmondanom, hogy mennyire szeretem, bújt, és nem nyugodott...Hiába, ő így vezeti le a feszültséget. Szerintem azzal is teljesen tisztában van, hogy Mimó kisbaba a pocakomban hamarosan megérkezik, naponta többször is odahoz ilyen jellegű könyveket, figyelmesen megnézi, hol lakik a baba a mama pocakjában, milyen amikor megszületik, stb., én pedig igyekszem felkészíteni őt, amennyire tehetem.
Mi
Beáztunk. Fentről, ahol üres a lakás jelenleg, mivel a bérlője külföldön tartózkodik. Ezer telefon után a bérlő fiát sikerült kiküldték a probléma megoldására (szegénynek semmi köze az egészhez...). A kazán ment tönkre, meg a túlnyomó csap, ettől állt a víz a fürdőben. Este kilenckor, mire nálunk már a vakolat is leázott a plafonról, és a víz a kapcsolóra, meg az elosztóra csöpögött, kiért a szerelő is, aki csak annyit tett, hogy egy villáskulccsal elzárta a valamit, majd hisztériázott egyet a lépcsőházban, hogy valaki engedje ki a kapun, miközben a srác elmondta nekünk, mi a helyzet... Majd két hét múlva megcsinálja rendesen... Hajnali négykor újra lezúdult egy adag víz, mi szekrényt tologattunk, lavórt próbáltunk a luk alá tenni, Hannát jól felébresztettük, én meg dühöngtem... Nem volt vicces. Festetni kell...
Én
Segítség nélkül lassan nem tudom, hogy lesznek meg a dolgaink, mi lesz Hannával, mert anyukám még ma szabin van, aztán újra dolgozni megy... A kocsival sem kellene már közlekednem, nem tudok hátrafordulni sem, így tolatni is csak tükörből. A reflexeim sem a régiek, és a tempóm sem... :)

Mamimi

Hanna lassan, de biztosan beszélni kezd... A szavak elejét magától mondogatja, tegnap Petit fényképen meglátva közölte: Pepe.
Mikoltot Miminek hívja, este a papával terjedelmes pocakomat nézegetve közösen megállapították, lehetne minket többesszámban emlegetni akár. Erre Hanna: Mamimi. :)
A kuka újabb értelmet nyert, miután a dédi, hogy segítsen egyre növekvő nyűglődésemen, egy vájling nokedlit csinált paprikás csirkével, és Hanna nagykanállal ehetett a hatalmas lábosból, elégedetten ismételgette: Kuka.

És a kedvencem :)
Hanna ül a kádban, és névsorolvasást tart:
- Mama, Mimi, Papa, Hanna... :)

Hannátlanul

Dani a múlt héten úgy döntött, lesz ami lesz, megszervezi Hanna nyaraltatását erre a hétre. Ez persze annyit jelent csak, hogy a leghúzósabb délelőtti időszakban igyekezett bevonni a családot Hanna lekötésébe, hogy amennyit lehet, pihenhessek, hátha mégsem szülök előbb, mint augusztus...
Így aztán kedden reggel, Hanna teljes menetfelszereléssel elindult Mari mamához, hogy ott töltse a délelőttöt. Ott van minden, amire szüksége van, homokozó, hinta, és a Nagymama. :) Én pedig itthon maradtam, Hanna születése óta először teljesen egyedül. Nagyon furcsa érzés volt, hogy csend van, üres a lakás, nem kell félpercenként felállnom, beszélnem, figyelnem. A pihenés persze elmaradt, legalábbis a fekvős alvós része, inkább kipakoltam az ezeréves gyógyszeres fiókot, amit Hanna mellett képtelenség, elpakolgattam, és végül úgy elment az a két óra, hogy szinte észre sem vettem.
Eközben Hanna, és Mari Nagyi beszereztek új ruhákat odaátra, kicsit főztek, kicsit takarítottak, és amikor megérkeztem, a homokozóban játszottak. Hanna, mikor meglátott, adott egy formát, közölte, mama, és játszott tovább. Nagyon jó érzés volt újra látni, de mégjobb, hogy tudom, szívesen volt a nagymamával, és mindketten örültek az kettesben töltött időnek.
Legközelebb csütörtökön lesz ilyen nap, addig szerdán délelőtt Dani lesz velünk, pénteken Csilla. Jó, hogy itt a család, és nagyon jó érzés, hogy mindenki segít, ahogy tud.

A kép: Csak csajok :) Csilla, Manó, Hanna, Mami(Mikolt), Dédi, Mama

Win win

Hanna pici kora óta kényszerbarátságban van Sárával, aki két nappal idősebb csak nála. Kívül belül nagyon mások, és nekünk szülőknek mindig nagy élmény együtt látni őket. Már egész picinek is úgy tűnt, a kényszer egy idő után tényleg barátságot szül, és lőn. :)
Tegnap délben beszéltem meg randit velük hozzánk estére, Hanna pedig déltől estig emlegette Mis, amiről nem tudom, hogy a család gyűjtőneve, vagy kitűntetetten valaki onnan, persze kézenfekvő volna Misire gondolni :):) Sára is emlegeti Hannát, neki ez az első szavai között szerepelt :)
Sára egy igazi kis nőci, egész másként mint Hanna, az érdekérvényesítő képességük is tökéletesen más, bár mindkettejük igen jó úton halad a fejlesztésében. Sára a körülötte lévő játékok mindegyikéről meg van győződve, hogy azért vannak, hogy ő bármikor játszhasson velük, ergo senki ne vegyen el semmit, mert neki arra bármikor szüksége lehet. :) Hanna ezzel teljesen tisztában van, és eddig mindig engedett is. Mostanában viszont neki sem mindegy, hogy elveszi-e valaki azt, ami neki kellene épp, és nem mindig adja szívesen oda.
A mai látogatás alkalmával vacsora után Sára motorozni akart, Hanna pedig szintén kedvet kapott hozzá. (persze egy motorunk van, ami lehet, hogy hiba :):)) Sára nem engedett, Hanna pedig belátta, hogy most Sára az erősebb. Tűnődött, mi legyen, majd fogalmam sincs milyen ötlettől vezérelve, mindenféle játékokat vitt Sárának, hátha valamelyik lecsalja őt a motorról. :) Ez a klasszikus esete a nyerő-nyerő játszmának, ami a leghatékonyabban működik minden helyzetben, nagyon szép iskolapéldája annak, hogyan kössünk egyszerű kompromisszumot. :) Sárának persze egyáltalán nem volt kedve semmiféle kompromisszumhoz, rázta a fejét mindenre, így egyre nőtt a játékok száma körülötte, míg Hanna végül megunta, és feladta. :)

Ez a barátságon mit sem változtatott, ezek után együtt hallgattak mesét Danitól, aztán a sötét szobákban kacarászva kergetőztek egy negyed órát, aztán közös fürdés, a nagykádban. Hanna még a fülét is megmosta a kutyás mosdókesztíűvel. :):)

Fejlemények Hanna körül

Új szavakkal gazdagodtunk a héten, úgymint:
- Apa, eddig csak Papa volt, valahonnan eltanulta, talán Sárától ;) de napok óta emlegeti kitartóan.
- Toas, vagyis tojás. Anyukáméknál lóg a konyhában belőle néhány festett darab, húsvétról még, nemrégiban Anna és Petiből olvatuk a húsvétos részt, és úgy látszik raktározódott az info, mert anyukám azzal fogadott: "Hanna tudja mondani, hogy tojás?" Ezek szerint :)
- Ama, vagyis homok... Kedvenc időtöltéseink egyike. Ma délelőtt a nagypapával volt Hanna a máriaremetei játszón, ahonnan a múltkor elegendő számú, de elégtelen tulajdonviszonyú formával érkeztek haza. Ma Hanna az ott felejtett darabok közül kiválogatta a sajátjait, és fennhangon közölte: Hanna, vagyis ezek az övéi. És tényleg! :)
- Kukac, ezt már egy ideje használja, de csak rövidítve kukát mondott eddig, mostanra egészített ki a hernyós könyv miatt kukacra.
- Inni, ez még nem teljesen következetes, hiszen remek jele van rá, de alakul.
- Öt, hat, hét :)
- Csicsí baba, csicsíja babája, ezt Csillától, vagy déditől tanulta.
Ezek mellett pedig emlegetett az személyek listája, akik napról napra eszébe jutnak: Ma, (Mariann, Matyi, Márkus, épp kiről emlékezik:)), Bí (Bori, ha rámol, takarít), Le (Lea), Jeje (Zsuzsi). Ja és persze a nagyszülők, Mama, Papa.

Ette

Miután Hanna megunta mind a klasszikus Altatót, mind a kissé avantgard nagyon éhes hernyócskát, Dani három napja egy új mesével kápráztat el bennünket, ami Tódorról, a Közlekedési Vállalat 10 személyes 30 éves kisbuszáról szól. Hanna lelkesen hallgatja, és már első alkalommal szívébe zárta Tódort, akit egyelőre Nyonyónak hív. Miután eleget hallott róla, Dani ki is megy, én bekucorodom a 70x140es ágyba Hanna, meg az óriás kutya mellé, és alszunk.
Tegnap miután Dani kiment, Hanna a következő kommenttel tette le a fejét:
- Papa...
- Kiment és teszi a dolgát...
- Papa, el, dó, ette, nyonyó busz papa.
Lefordítva ez olyasmit jelent, hogy a papa elment dolgozni, este jön, és elmeséli Tódort, a buszt. :):) Alig bírtam ki hangos kuncogás nélkül...

Új szó, kép nélkül...

Nem megy a fényképkészítés... Sajnálom, de mindig csak este jut eszembe, hogy kimaradt. Igyekszem pótolni...
A napló mellett van, illetve volt, illetve van, csak épp nem találom... egy notesz, amibe Hanna mennyit mikor hogyan dolgait irogattam, többek között az új szavakat is. Most hogy nincs meg, ide próbálom meg arhiválni, és közben minden nap lázasan kutatok... Hátha meglesz.
Szóval az új szó valahoyg így hangzik: Gyoas, vagyis gyors, kicsit hajaz a tojás szavára, emiatt sokáig nem értettem, mit is mond. :) Ma hazafelé Dani vezetett, én pedig méltatlankodtam a hátsó ülésen, ahova Hanna miatt kellett beülnöm, hogy túl gyorsan kanyarodik. Hanna a következő kanyarnál nyafogva ismételte: Gyoas :):)
Aztán itthon a babakocsival száguldozott az előszobában, és ismételgette: gyoas :):)

Hidegfront, monszun, tájfun

Nem sorolnám a tegnapi napunkat a gördülékenyek közé... Sőt, közelebb áll a valósághoz, hogy kevésbé gördülékeny és nagyon nyögvenyelős napok váltogatják egymást, különböző mértékben a frontok, a hormonok, és Hanna meg a magam hangulata szerint. Milyen jó volna, ha tudnék uralkodni magamon, és elfogadnám végre, hogy ez a végjáték már csak ilyen, de tegnap ott tartottam, hogy könyörögtem Daninak, vigyen el egy szanatóriumba, és adjanak egy egyágyas szobát, ahonnan senki nem hallja miket mondok, mert magamnak is nehéz elviselnem magamat, nemhogy a körülöttem lévőknek... És nem miattuk...
Szóval az történt, hogy jól kitaláltam, hogy úszás előtt fél hatkor felvesszük Danit a Délinél, hiszen sokkal egyszerűbb neki gyalog jönnie, mint autóval hazáig. Öt körül láttam csak be, hogy nem fog menni. Sem az összepakolás, sem a felöltözés, uzsonnáztatás, öltöztetés, semmi... Teljes kétségbeesésben hívtam Danit fél hatkor, hogy nem megy... Még az sem, ami eddig ment, nem beszélve arról, ami eddig sem. Hiszti, csapkodás, sírás. Hanna olyan simulékony és segítőkész lett hirtelen, hogy ha kicsit nagyobb volna, talán el is tudunk indulni időben.
Végül majdnem mindennek elkészültem, kivéve, hogy a forgalmi megtalálása, és a hálószoba ablakának becsukás elmaradt. Az utóbbi nyomós okkal, minthogy még mindig illatozik a friss festéstől.
Nos úszás után vacsoráztunk is egyet, karnist vettünk, meg sötétítőt, és elment az idő. Majdnem kilenckor indultunk haza, és olyan viharban találtuk magunkat, amit talán még sosem éltem át autóban. Jég esett, és sűrű esőfüggönyben araszoltunk, a Budakeszire vezető úton az akácok leveleivel borított úttest pazar látványt nyújtott volna, ha nem tudom, hogy az ablakunk alatt dobozban állnak a könyveim, nem messze pedig a vadiúj ágyunk... Kicsit aggódtunk, és nem hiába. Itthon állt a víz a szobában, a könyvek, a polc, a ventillátor, (bedugva persze...) a friss fal az ablak alatt és a parketta, minden csupa víz... Nem részletezem az idegállapotot amibe hirtelen kerültem.
Viszont úgy tűnik, mindez Mikoltot egyáltalán nem készetette indulásra...

Új szavak

Pis, vagyis pisi... :) Ma reggel a pelusba pisilés közben is elhangzott... A wc-be pisilés még várat magára, de az irány jó.
Nyusz Nyuszi :) Ez már egy ideje formálódik, és Hanna nagyon örül a sikernek.
Túas Erről sokáig nem tudtuk, hogy tojás, vagy gyors, végül kértem, mutassa meg, mire gondol. Hozta az őszi böngészőt, és kiderült, a csúszdát hívja így :):)

Jómozgású kisasszony

Hanna nem a beszédben erős... :):) Bár monstanság minden nap új szóval rukkol elő, a mai épp a víz. Elsőre persze nem értem mindig, de miután párszor elismétli, csiszolgatunk rajta, és többnyire tisztává formálódik. A tej és ma a kaka (ó) is felkerültek a listára.
Viszont mozgásban olyan, mint egy kétéves. Amikor megszületett, pár naposan a csecsemőorvos a kórházban, majd itthon a védőnő és a gyerekorvosunk is egymástól függetlenül ezt mondták rá... "milyen mozgékony ez a gyerek". Én persze nem tudtam senkivel sem összehasonlítani, nekem ez a természetes. Azóta sokan, sok helyzetben rácsodálkoztak, hogy még csak ekkora? Pedig a mozgása alapján lehetne akár két éves is... És persze mi is látjuk...

Kicsit tartok is tőle, hogy ami most olyan nagy könnyebbség, hogy egyedül lehet hagyni a mászókán, csúszdán, motoron, bárhol, mert tisztában van a korlátaival, és mégis nagyon ügyes... kivéve ha fáradt, az később majd az édes éjszakai álmomat fogja elragadni, mikor elmegy sziklamászni, ejtőernyőzni, vagy bármi hasonlóba fog. Visszatartani úgysem fogjuk tudni, de mindenesetre bennem van a félsz...
Tegnap a Hajógyári szigeten jártunk, ahol a nagy csúszdán Danival együtt csúsztak, előtt volt egy kis megbeszélés köztük arról, hogy huszonegy hónapos kislány csúszhat-e egyedül, vagy sem... Nem csúszhatott. Végül, hogy békességünk legyen a kisjátszóra mentünk át, ahol egy kisfiú mászott a Hanna által is kiszemelt mászón. A nagypapa megjegyezte, hogy ezek a gyerekek egykorúak, mire az édesanya... Papa, nem látod, hogy mennyivel idősebb? Biztosan elmúlt már kettő is... Végül szóba elegyedtünk, és kiderült, fent említett kisfiú idősebb volt Hannánál, 10 egész nappal. :)

Üveggolyó Bogártól

A: Álom
B: Barát, Biztonság
C: Csillag
D: Doboz
E: Élet, Erő
F: Fém
G: Gömbölyű, Gönci :)
Gy: Gyémánt
H: Hideg
I: Ismerős
J: Játék
K: Kéz, Komoly
L: Liliom
M: Mama
N: Nap
O: Odu
P: Pár
R: Régi
S: Só
Sz: Szerelem, Szép
T: Titok, Társ
U: Udvar
V: Véletlen
Z: Zivatar
Zs: Zsongás
Köszönjük... és gurítjuk is tovább JázminHannának szeretettel.

Hanna és az éjjelek...

Este 10:35 Hanna elalszik... Véletlenül "csak" mellé kellett ülnöm. Azért hiányzott az összebújós majdnem elalvós rész ;)
Éjjel 11:55 Vihar, széllel, Hanna felsír, de kis simogatás után elalszik újra.
Hajnal 2:15 Hanna megjelenik majdnem teljes menetfelszereléssel, úgymint Nyuszi, Cumi és befészkeli magát közénk
Reggel 8:pár perc Felébred, és kimegy. Dani azt gondolja reggel van, és igyekszik lebeszélni róla, hogy visszajöjjön a hálóba hozzám. Pedig csak a kiskendőért ment, ami ottmaradt éjjelre az ágyában. Visszafekszik, és 8:45 kor végre sikerül életet lehelni belé, miután már a redőnyt felhúztuk, elkezdtük bepelenkázni, és vagy negyed órája beszélgettünk a feje felett...

Arról, hogy milyen nagyra nőtt, milyen édes ilyenkor, no meg, hogy mennyire szép nekünk :):)

Gondolat

Tegnap este hattól 20 perces, de nem túl intenzív fájásaim voltak. Éjjel is többször néztem, de bevallom, nem emlékszem a pontos időkre, viszont aludtunk cserébe. Hajnaltól 11-5 perces fájásaim vannak...
A forgatókönyv a régi :) Dani indulni, én maradni szeretnék. A fájások erősödnek, Mimóka ügyesen halad lefelé. Ha minden úgy alakul, ahogy érzem, ma már négyen leszünk :)
Hanna még alszik, de nagyon örülök, hogy elmondhatom neki, ha elindulunk, hogy hova megyünk és miért. A legrosszabb ez a része... Nem szeretném itthon hagyni őt.
Gondoljatok ránk.

Mikolt megszületett!

2008. július 29-én 13:22-kor megszületett Gönci Mikolt Léna! A hivatalos adatok: 3400 gramm és 54 centi. Ezt írták a papírra, bár tudom, hogy a mérleg rossz volt, centit meg nem láttam, de nem is nagyon érdekelt minket a pontos méret. Mikolt gyönyörű, Kingával együtt nagyon ügyesek voltak. 3 óra kórházban lét és kb. 45 perc intenzív vajúdás után a kádban megszületett Mikolt. Mire a Erzsike a szülésznő a közelbe ért már kint volt Mikolt buksija.
Azóta már Hanna is megölelgette, rakta-tette a nagymama nagy ijedelmére.
Mellékelek képet is, aztán megpóbálom Hannát az első Mama mentes éjszakára felkészíteni.
Dani(Apa2x :-))

Ahogy a világ áll most

Itthon vagyunk :)
Nagyon vágytam rá, hogy a szétszakított család újra együtt legyen, így ma saját felelősségünkre (minekután Mimó teljesen rendben van) hazajöttünk. Kimondhatatlan béke van bennem, nyoma sincs az egykori gyerekágyas szorongásomnak, (ez nyilván a szinten tartott pajzsmirigy funkció eredménye is egyben...) és olyan, de olyan jó végre itthon lenni.
Persze, mint nálunk minden, ez is oly jellemzően alakult, amint hazaértünk, Dani és Hanna már el is indultak úszni. Nem bánom, így most csend van, és jó az akklimatizálódás egymagunkban Mimóval is. A lakás pesze egy csatatér, de kit érdekel? :) Van két kicsi lányunk, és ennél többet egyelőre nem is kívánhatok. :)
Mikolt újabb kis csoda, egyfelől nagyon nagyon hasonlít Hannára, vannak pillanatok, amikor azt hiszem Hanna alszik újszülöttként, másfelől egészen más. Békés, nyugis, édes :)

Csak nekem?

Előkerestem Hanna háromnapos képeit, hogy megnézzem, tényleg hasonlítanak-e... Íme :)
Hanna háromnaposan

Mikolt kétnaposan

Kreatív Blogger díj

Potyognak a könnyeim... Biztosan a hormonok teszik, de akkor is.
Szóval elért bennünket a kreatív blogger díj, amiről már tudtam egy másik blog okán, de nem sejtettem, hogy minket is utolérhet. Nagyon meghatódtam azon, amit az adományozók, ketten írtak.
A díjról:
-a díj lógója meg kell jelenjen az oldalon a menüsorban (már, ha van)
-az adományozót ki kell linkelni (ha lehet)
-további 5 blog barátot kell kreatívnak nevezni és kilinkelni
-a kiválasztottaknak üzenetet hagyni...
Akiktől kaptuk...
Bogár: A nyugalom szigete, annak ellenére is, hogy Kinga sokszor aggodalmaskodik, hogy jól teszi e amit tesz (főleg mostanában) Szerintünk igen. Szeretünk megpihenni náluk, pedig nem az a sarokban megülős Hanna sem. Egyszerűen szeretni valók. Bízom benne, hogy Mikolt sikeresen és könnyedén előbújt már azóta.
Jázmin Hanna :Őket is még a babaszobáról ismerjük,,,és nagyon-nagyon szeretjük őket:). Hanna egy gyönyörű kislány és az írásokból is kiérződik, hogy mennyire foglalkoznak vele, mennyire finoman terelgetik,,, /Nemhiába pszichológus szülők:)/. Azóta ők is a blogspotra költöztek, Kinga újra várandós lett,,,majd tegnap megszületett Mikolt Léna:).
Édesek vagytok!!!! Köszönjük szépen!!!!!!
Egyelőre a gondolkodási fázisban vagyok a továbbadományozás tekintetében, de hamarosan...

Akit mára vártunk

... már három napos lassacskán :)
Eltelt az első éjszakánk. Dióhéjban, gyorsan:)
Hosszabban...
Tegnap délután 6kor Mikolt elaludt, 9kor ébredt, megfürdette Dani, szegénykém olyan éhes volt már, hogy a vizet sem élvezte. (hozzá kell tennem, nem voltunk valami rutinosak... :):)) Hanna végig asszisztált a dobogójáról, segített krémet adni, megmosta Mimó lábiját is, aztán kilocsolgatta a vizet a kőre... Erre utólag derült fény, mikor majdnem elcsúsztam :)
Szopizás... Közben Hanna fürdés, Mikolt alvás.
Hanna altatás. 11re már aludt is, előtte mese volt, papa volt, a végén persze mama is. Viszont sokkal könnyebb nagy has nélkül lefeküdni mellé. :)
Éjfélkor Mikolt enni kért, Hanna kettőkor érkezett, amikor Mikolt másodszor is szopizott. Bár Mimóka egész hangosan cuppogott, Hanna egy idő után tudomásul vette, hogy nem csak ő kért helyet magának mellettünk, és elaludt. Mikolt viszont nem, így vele sétálgattam egy darabig.
Hanna valamikor három körül, (már majdnem aludtam én is) felült, és keservesen mamázni kezdett, Dani szerint a kendőjét kereste. Mikor végre megtaláltuk, Hanna inkább a saját ágyát választotta meg az én társaságomat, úgyhogy átmeasíroztunk, és elaludtunk. Valamikor hajnalban ébredtem, arra, hogy nyom az ágya, és nem tudok megmozdulni a belövellt tejmennyiségtől, úgyhogy átbotorkáltam a mi szobánkba, még egy szopi, aztán végleges alvás kollektíve, mindenkinek a kijelölt helyén, majdnem délelőtt 10ig.
:)

Olyan jóóó

Persze megint a hormonok... de ez most a másik irány, mint anno volt...
Nos ma volt nálunk a védőnéni és a doktornéni is. Mindent rendben találtak, csak annyit mondott mind a kettő, hogy elég száraz a bőre, ezt én is látom persze. Kenegessem. Különben pedig formás, szép gyerek, mondták. :) Én szépnek látom, de én elfogult vagyok.
Második gyerek... és tényleg milyen más... Pl. fogalmam sincs, mennyit és mikor eszik. Ha kér, kap, annyit, amennyi jólesik neki. A tejecske még nem találta meg a megfelelő mennyiséget, rengeteg van ismét, de nem ámítom magam, inkább fejek szigorúan, egyrészt a gyulladás megelőzése céljából, másrészt hogy legyen, ha majd kell.

Alszik is, amikor akar, ezt sem figyelem igazából, van, hogy három órát is végigalszik, máskor csak egyet, és van, hogy fenn van két órát is. Mint pl. délután, amikor letettük a játszószőnyegre, Hanna mellékuporodott, mesélt neki, kockákat vitt, aztán mikor megunta, otthagyta. Észre sem vettük, elment fél óra, Mikolt pedig egymagában békésen tanulmányozta a kockákat. Majd enni kért, és elaludt. Így megy ez... Gondoltam, hogy van ilyen gyerek is, és várok még egy pár hetet, de egyelőre ez a legnagyobb ajándék, amit a létezése mellett kaphattam...

Apróságok

Hanna a második átaludt éjszaka után reggel nyolc előtt egy picivel mosolyogva ébredt...
Tényleg nem tudom min múlik, azon, hogy elmúlt 21 hónapos :), hogy kétszer kapja a sedatif nevű csodaszert, és egyszer egy nap arsenicumot (ezen mindenki jót derül a családban), vagy hogy kicsit korábban tesszük le, (ez nem lényeges, bár ha negyed 10kor kezdünk fürdeni bűbáj, ha félkor, akkor ördög...) Mindenesetre jólesik, még akkor is, ha én nem alszom valami hosszan és édesen...
Ma délelőtt Dani velünk volt, vagyis mi voltunk vele, mert egy pár elintézendő azért akad az elkövetkező 4... napban is. Többek között kisautó eladás, nagybevásárlás. És persze mi mentünk vele, talán azt hitte, én leszek a segítség, míg ő bankozik, autót nézet, vagy bevásárol... Próbálkozom példákat hozni, mondjuk, hogy olyan ez, mintha a80 éves dédivel akarná Hannát a játszóra vitetni, vagy mintha egy 41 fokos lázas beteggel szeretne kirándulni, oszt mégsem segít sokszor... Nem érti, miért nem tudok a két lépéssel odébb álldigáló Hannám után kapni, amikor az egy nálánál kétszer akkora kutyával szeretne ismrekedni, amire fent nevezett jószág nem vevő...
Corában is jártunk, ahol Hanna magára meg a táskámra, meg úgy mindenhova kiborította a ragacs aktimelt, amit hiszti ellen kapott... Majdnem elsírtam magam. Erre ő: Odabújt az arcomhoz, megszimatotlt, és megpuszilgatott. Nem is kellett több...
Ma délután, (merthogy a délutáni elalváshoz is kellek, nem mintha bánnám, mint egykor, mert bár a 70x140 nem túl tágas, de nekünk hármunknak épp elég...) a lefekvés után Hanna megfogta a fejemet, odadugta a kis arcát, és úgy aludt el, szorosan belémbújva. Nem cserélem el mégsem, bár nem könnyű vele... :)
Új szavakat mond, bár Dani szerint majd ha holnap is mondja, akkor tudja... De én tudom, hogy tudja. Nos a kedvencem: Tes, vagyis a testvére :):), apász, vagyis apáca a böngészőben.
Tegnap délután Ada vagyis Adi társaságában múlatták az időt Hanna és Dani, Hanna valamiért szeret ott lenni, pedig Adi nem ad neki semmit és néha meg is veregeti... hm... ennek nem örülök mondjuk. Szóval a kertben tettek vettek, és jól látható volt a nemek közötti különbség. Míg Adi a nagy kukásautót tologatta, Hanna virágot locsolt. :) Bár lehet, hogy a kukásautót is szívesen kipróbálta volna;)

És akkor a számok, hamár a kis családom tegnap megmosolygott a fergeteges étvágyam miatt.. Ha tudnák, hogy a megnövelkedett étvágy a szülés előjele is lehet(ne). Szóval pocak elérte a 110cm-t körben, súlyra pedig a 78 kilót feszegetjük. Nem mindegy, hogy lesz-e nyolcvan???