Itthon vagyunk :)
Nagyon vágytam rá, hogy a szétszakított család újra együtt legyen, így ma saját felelősségünkre (minekután Mimó teljesen rendben van) hazajöttünk. Kimondhatatlan béke van bennem, nyoma sincs az egykori gyerekágyas szorongásomnak, (ez nyilván a szinten tartott pajzsmirigy funkció eredménye is egyben...) és olyan, de olyan jó végre itthon lenni.
Persze, mint nálunk minden, ez is oly jellemzően alakult, amint hazaértünk, Dani és Hanna már el is indultak úszni. Nem bánom, így most csend van, és jó az akklimatizálódás egymagunkban Mimóval is. A lakás pesze egy csatatér, de kit érdekel? :) Van két kicsi lányunk, és ennél többet egyelőre nem is kívánhatok. :)
Mikolt újabb kis csoda, egyfelől nagyon nagyon hasonlít Hannára, vannak pillanatok, amikor azt hiszem Hanna alszik újszülöttként, másfelől egészen más. Békés, nyugis, édes :)
Tidak ada komentar:
Posting Komentar