
Hanna nagylány. Mióta Mikolt megszületett, még inkább feltűnő, hogy a babakornak vége, és egy önálló, erős akaratú kisgyerek is van a családban.
Negyed száz hónap... Nem tudom, meddig számolja az ember hónapokban a kort, ma még egyszerű dolgom volt, hiszen csak egy telt el a második születésnapja óta. És mégis annyira sűrű volt ez a hónap, csak kapkodtam a fejem, és igyekeztem lejegyezni azt a sok mindent, amit mondott, csinált. És persze rengeteg mosolyt, kacagást adott nekünk ez a kisember, és ez olyan fantasztikus dolog.
Ez a hónap a beszédé, a szobatisztaságé és az egyre erősödő akaraté volt.
A mai nap gyöngyszeme:
- Én vagyok a Hanna. Kicsi vagyok. Nagy leszek. Majd.
A nagymamával beszélget telefonon, a nagymama ötletel, esetleg lemehetnénk a játszóra.
- Nem jó a játszó, vizes a csúszda, nem lehet lecsücsülni.
Gyakorlatilag négy hét alatt az egyszavas, vagy inkább egy szótagos és néha, elvétve egy szavas mondatokból összetett, hosszú szövegelés lett, ragokkal, múltidővel. Hihetetlen a tempó, még ha kicsit később is jött el Hannánál, mint ahogy vártuk.
Egyre több mondókát, éneket tud, minden újabbat tátott szájjal hallgatunk. Végigénekli a zsippzsuppot, a hinta palintát, most épp az élivári hentesvárit énekelgette.
A szobatisztaság terén a nagy lépést az jelentette, amikor először ült rá egyedül a wcre és mutatta meg nekünk, hogy ha akar, képes már ügyesen, mellécsurgás nélkül is pisilni. Azóta is elő-előfordul, hogy kér, vegyünk fel bugyit, vagy pisiljünk a wcbe, (a bilit nem szereti... mi sem pisilünk bilibe...) de még nem tart ott, hogy egész nap bugyiban legyen. Nem sürgős.
Az akarat... Van földre fekvős kiabálás, van nem és van egyszerűen süketség is. Míg eddig elég könnyen lehetett vele kompromisszumot kötni, mostanában sokszor meg sem hallja, ha más utat szeretnék mutatni, annyira kell a sajátja. Megjelent a szótárban az "akarok" is, amit néha, ha nem feltétlen az akarás a "szeretném"mel is helyettesít. Főleg az esték harcosak, és főleg az alvás körül van feszültség köztünk. Ennek a pozitív vonzatai, hogy egyedül eszik, vetkőzik, kezet mos, fogat mos, felveszi a nadrágját, sapkáját, beül az autóban a székébe, fújja az orrát, és megtörli a száját evés közben, akár kanállal is.
A finommozgása egyébként is nagyon ügyes, az ollót még mindig nem mertem kipróbálni, de lassan itt lesz az ideje. Viszont a gyurma, a zsírkréta változatlanul tetszik neki, nagy fagyöngyöt fűz, és duplózik. A játékról jut eszembe... Az ugráló nagyon bevált, még egy csúszda kellene, és egy sátortető a kuckó fölé, és teljes lenne a téli lak. Egyre több szerepjátékot játszik, és a mintha is megérkezett. Etet, mintha, eszik, mintha. A babáknak főz, a papától pedig ma reggel még a malacka is kapott puszit, majd elintegette a munkába. Sajnos a kültéri prograok egyre korlátozottabbak, nagyon szeretem viszont, hogy itt a Vadaspark, ahova szívesen megy bármikor egy kis csacsi-ökör-lúd-bárány-kecskenézőbe.

Az alvás, még mindig favorit témánk. Nem jöttem még rá, (ha valaki kívülről látja, mi az ok, és mi lenne a megoldás, segítsen...) hogy egyszerűen nem akar kimaradni semmiből, vagy ezzel a témával kapcsolatban érzi, hogy fogy a türelmem, vagy fél a sötéttől, az egyedülléttől, a bármitől, vagy nem fáradt, vagy így tudja leginkább kifejezni, hogy akkor is, úgy is az van, és lesz, amit ő szeretne, nem tudom. Vannak horroresték, fél 12es elalvással és vannak könnyebbek, amikor már 10kor alszik. A hogyan is elég változatos, ezt sem sikerült még eddig egy meghatározott koreográfiába rendezni. Úgy érzem, ha ez megoldódna, könnyedén azt mondanám, nagyon egyszerű Hannával.
Mikolttal egyre többet játszik, és szereti, ha a közelében van. Volt ebben a hónapban néhány féltékenységféle is, igyekszem ilyenkor türelemmel, megértéssel, szeretettel lenni felé. Ami nála bevált eddig, hogy amikor Mikoltot bántja, előbb megszeretgetem Hannát nagyon, (feltéve, ha a pici nem sír torkaszakadtából) aztán próbálom megértetni vele, hogy meddig, mit, hogyan. A szeretgetés eredménye, hogy az esetek döntő többségében odamegy Mikolthoz, és magától ezt mondja neki: Bocsánat. Nem kértem rá soha... A maradék kevésben pedig kénytelen vagyok határozottan útmutatást adni a viselkedésre, erőviszonyokra vonatkozóan.
Változatlanul sokat barátkozik, keresi is a társaságot, nyitott, vidám, öntörvényű. 12 kiló és 91 cm a mai itthoni mérés alapján. Van 15 foga, és ebben a hónapban először a haja nem hosszabb, hanem valamivel rövidebb lett.