Altató

Hanna nem akar lefeküdni. Ez nem újdonság, de ma mindketten erőnk végén voltunk, így hagytuk, hadd maradjon, hátha majd egyszercsak szól: mehetünk.
Persze ehelyett jól elszórakoztatta magát, pakolászott, majd így szólt:
- Szeretem a Mikulást. Mókás Mikulás lalala. (énekli)
A cdkhez vonul a hálózsákjában, alig tudom visszatartani a nevetést, ahogy kis gésaként rakosgatja a lábait a szűk helyen... Kutat, talál.
- Ezt meghallgatom.
- Ne Hanna, kérlek... este van, már nem hallgatunk zenét ilyenkor.
Vonul tovább, visszanéz, a haja a szemében, eltűri.
- Aha...