Rabu, 20 Mei 2009

Hannáról

És akkor Hannáról...

Alvás: Az esti lefekvés előrébb tolódott, mivel már csak egyszer alszik délután, kb, kettőtől, és változó mennyiséget, a másfél órától a két és félig. Így este már kilenckor le tudjuk tenni, tisztelet a kivételnek, pl. mikor nem vagyok vele nap közben, (havonta egyszer) vagy ha valami betegség, neadj a fogzás miatt kínlódik. Ilyenkor kikéreckedik a kiságyból, és mivel a birkózásnak nincs értelme engedjük még egy fél órát játszani. Legkésőbb 10 kor így is kidől, és le lehet tenni... Az éjszakák változóak, háromhetente egyszer biztosan van ok arra, hogy hajnalban átvándoroljon a nagyágyba. Már ezzel is megbarátkoztunk, bár a 140 széles ágyban nem mindig igazi a komfort :)

Evés: Hanna mindenevő, leginkább azt eszi már, amit én. Pár hete rendszeresen főzök, nagy kedvenc a leves, bármilyen is legyen az, és a tészta. Leginkább üresen. Az étvágyára nem panaszkodom, bár jóval kevesebbet eszik mint korábban, néha ebédre is csak pár falatot. Viszont nagyon ügyesen használja a kanalat, villát, és igyekszik maszatolás mentesen enni, kivéve, ha a maszatolás játékként értelmeződik. :)
A szopi egy hónapja már nem érdekli, néha még reggel kéri, de egy lehelletnyi puszi után már megy is a dolgára. Tejecske persze nincs is már.
A húsvét is hozott némi újdonságot, mert a kindertojás nagy kedvenc lett, így kénytelen vagyok a csokit eldugni előle, mert ha látja, kér... Én pedig nem nagyon szeretnék adni neki.

Mozgás: Ha nem vagyunk betegek épp, (ami mostanában sajnos elő előfordul) úszni járunk, és csiribirire. Mindkettőt nagyon várja, és igazán szereti. Úszáson állásból ugrik a vízbe, karúszóval egyedül lubickol, talán ezt élvezi a leginkább, kevésbé a gyakorlatokat, amikor mi tartjuk. Csiribirin a nagy műanyag tölcsérben forogni, és a zsuppos kendőben pörögni is nagyon szeret, igazából azt hiszem mindegy, csak szédülhessen :) Az ovis kis tornapadon hason fekve a két kezével végighúzza magát. A lépcsőn egyedül megy, (menne, ha hagynám) felfelé a falnak támaszkodik, lefelé egy kezemet fogja. Motorozik, mindenre felmászik, egész nap meg nem áll...

Érzelmek: Hanna igazi finom kisasszony maradt, gyakran odajön hozzánk, átkarolja a lábunkat, vagy az ölünkbe kéreckedik, mindezt persze maximum 3 mp. erejéig bírja, aztán megy is tovább. Sokmindent meg lehet vele beszélni, és figyel is ránk. Azért van nálunk is hiszti, mostanában igazi nagy könnyekkel kísért is, de hamar túljut rajta, és ha bármi alternatív javaslatom van, szívesen veszi. Kivéve, ha a hűtő tartalmának megdézsmálásáról van épp szó.

Ha valaki elvesz tőle valamit, odaadja, és csodálkozik, ha esetleg erőszakosan tépi ki valaki a kezéből azt, ami benne van. De nem nagyon érdekli, keres mást.

A kutyák még mindig nagy kedvencei, az utcán puszit dob nekik, mostanában a madaraknak is. :)

Betegségek: Sajnos ez a tél nem volt mentes a betegségektől, de gondolom a fogzás sem könnyítette meg a dolgunkat. Nagyjából havonta egyszer előkerül a porszívó, és az orrcsepp, de szerencsére ennél sokkal nagyobb dolgok nem történtek. Tegnap a nagymamival volt Hanna, aki nem bírja, ha Hanna kiabál, így aztán az orrszívás módszerét addig finomították, míg Hanna mára magának!!! szívja az orrocskáját, előbb a nyuszinak kell, aztán a babának, és végül magának is.

Játék: Vannak régi, és újabb kedvencek. A babák a mai napig nagy szeretetben és becsben vannak nálunk, változó, melyiket kedveli, de mára már elviseli ha ruha is van rajtuk. :) Régről megmaradt a búgócsiga, és a Duplo, mostanában pedig kiegészült a repertoár a rajzolgatással, a gyurmával, a nagy alakú puzzle-lal, de szívesen labdázik, és rámol is persze :)

Kommunikáció: Dani szerint Hannának van egy saját nyelve, amin kitűnően kommunikál, de ebből legtöbbször nem értünk semmit. Vagyis értünk, de a szavaknak egyelőre nincs kifejezett jelentése. Sokszor hosszú körmondatokban fogalmaz, majd a végén megkérdi: Jó? Olyankor ha válaszolok is, bólint, majd negy komolyan megy a dolgára, amiből kiderül, mit is ecsetelt addig. Azért vannak már kivehető szavak is, szerintem mivel ő nem mondta eddig a szavak elejét, vagy végét, várt, hogy meglegyen egyben az egész, de mára megunta :)

Így a szókincs a következő:

Nem, jó, tecc (tetszik), tetsz (keksz), tejci, cici, alsz (ezt egész csendben mondja, alszik :)), mes (mese), ha kérjük mondja dédi, mama, papa, baba, ezen kívül csüccs, kukk, hoppá. Utánozza a kutyát, a cicát, (mijáúúú), a kakast, (kúúú), a pipit, kotkot, az oroszlánt, a halacskát, a lovat, (csettint a nyelvével), és az autókat.

10 kiló, 82 centi, és mára már 11 fogacskája van. :)

És egy kedvenc :) A minap a fürdőkádban végigkérdeztem tőle, hol van a lábad, a kezed, a pocakod, megkereste, és rendre megmutogatta mindet. Aztán megkérdeztem, és hol a cicid? Nagy mosoly, majd a kádból felém mutatott. :) Hát igen... :)




Tidak ada komentar:

Posting Komentar