A pocakom kerülete 108cm, a súlyunk pedig nem változott. Kicsit reménykedem, hogy ez az utolsó kép ebben a felállásban, mert Mimó fejét már egyre lejjebb érzem, és minden nappal egyre inkább észrevehető a készülődés odabenn. Így aztán ülni sem az igazi már, és leszámítva a délutánokat az alvás sem túl pihentető.
Megtörténtek az utolsó előtti simítások, a festők tegnap tejeskávé színűre varázsolták a hálószobát, és egy adag ruhácska híjján minden kimosva, kivasalva vár. A kiságy beköltözhető állapotban van, a csomagunk útra készen, kivéve a francia kissapit :):) ami szerintem lassan fogalom lesz nálunk :):), a mózes, amiben úgy gondolom, hogy Mikolt az éjjeleket tölteni fogja mellettem még a pincében, de ez már csak egy mozdulat, hogy a helyére kerüljön. Megérkezett Hanna ajándéka is, amit Mimótól kap majd, és gondoskodtam minden nélkülem töltött napra valami újdonságról. Így kap majd krétát, amivel az udvaron rajzolhat, és egy ugráló labdát, aminek a csiribirin nagy sikere volt.
Minden este igyekszem készítgetni magunkat, hogy lassan itt az idő, részemről a legideálisabb a vasárnap lenne, amikor minden nagyszülő készen áll Hanna fogadására, és Danit sem kell a munkahelyéről ugrasztani. És különben is szép kerek szám. Persze ez már Hannánál sem működött, mármint, hogy jól megbeszéljük az érkezés időpontját, de ezúttal bízom... :)
Nagyjából így állunk, totyogósan, lelassulva, de nagy várakozással, és örömmel.
Ezt írták:
A magzat belei tekintélyes mennyiségű mekóniumot, sötétzöld színű, kenőcsös anyagot, amelyet a májból, az epehólyagból és a hasnyálmirigyből érkező sejttörmelék, elhalt bőrsejtek tömege és a lenyelt lanugo alkot. A súlygyarapodás tovább folytatódik - elérheti a napi 28 grammot -, de az édesanya súlya ekkor már stagnál, vagy csökkenni kezd. A baba fejének és hasának a kerülete nagyjából azonos. A magzatmáz ekkora már eltűnik a bőr felszínéről, esetleg az ízületek környékén maradhat meg foltokban.
Tidak ada komentar:
Posting Komentar