elmondani végre...
Olyan nehéz hallgatni róla amikor két gömbölyödő pocakról is szoktam olvasni, és nem is olyan sokkal nagyobbak, mint a mi Picikénk. Olyan rossz, hogy félek, ha elmondom, baj történik. Olyan rossz, hogy ha baj történik, már csak azt tudom megírni időben.
Olyan vacak, hogy egész nap rosszul vagyok és nem tudom teljes értékkel végezni a dolgom, és így még mondani sem tudom, hogy rosszul vagyok...
Estére mindig minden sokkal nehezebbnek tűnik, egyszer majd írok reggel is. :)
Tidak ada komentar:
Posting Komentar