Még mindig rengeteget alszik, és azt hiszem rengeteget eszik is. Az 50es kisruhákat kinőtte, és simul, kerekedik, már látok némi tokát és kisebb hurkákat combtájékon. Ezzel együtt még mindig hosszabb, mint kerek. Ma meglátogattuk a védőnőt, méreckedés okán, 4020 grammot mért, ez a két héttel ezelőtthöz képest fél kiló plusz, hosszra pedig 55 centit. Nemhiába szopizik igény szerint, és nem hiába ömlik a tejecske...
Ha ébren van, a legjobb, ha a lányok körülötte játszanak, vagy ha zene szól. Alváshoz is jó, ha vannak mindezek, fürdés után például remekül elalszik egy nagypárnán, miközben megy a hajszárító, Mikolt kiabál, vagy Hanna pancsol. Ha beviszem a szobánkba, és megpróbálom letenni, bár előtte édesdeden szundikált, reklamál. Nem szeret egyedül lenni, hiába, harmadik...
És hamár szóba került. Úgy tűnik, nem lehet elég rutint szerezni kettővel. Áron köldöke fölött a hasfal nem nőtt össze. Amikor észrevettük, kicsit megrémültem, aztán a doktornéni megnyugtatott, ez a normális, idővel össze fog... A bal szeme pedig váladékozik, nagy valószínűséggel könnycsatorna elzáródás az oka, ez is kimaradt az eddigi életünkből... Adok rá homeopátiát és minden szopinál csepegtetek bele egy kis anyatejet is.
Az alvással kapcsolatban szavam sincs, és bár nem egyedül, (ezt egyiküktől sem várom már, csak örülök, ha úgy alakul...) de ügyesen elalszik. Kézben, kis simogatással, aztán letehető. Nappal már levegőzünk, ha épp nincs farkasordító hideg, kint pillanatok alatt elalszik természetesen. Ha bent vagyunk, és épp alhatnék, akkor leginkább a nappaliban, a kanapén teszi ezt. A kiságya az emeleten van, nekem pedig nincs szívem felvinni, amikor mindannyian lent vagyunk. Ráadásul félek, ha felviszem, ébred... Kis kitámasztással beüzemeltük a pihenőszéket is, amiben így fekvő pozícióban van, ebben is szívesen alszik, és a lányoktól is védve van valamelyest. Azt hiszem idővel majd egy járóka is elkél, mert ha a földön van, akkor Mikolt körülötte rohangál, és félő, hogy ráesik...
Éjjel nagyjából háromszor riaszt, de hogy mikor, nem tudom. Csak fordulok. A pelenkázólapnak köszönhetően az ömlő tejáradat nem veszélyezteti az ágyneműt, csak ruhát kell cserélnünk minden reggel...
Próbálkozunk a hason fektetéssel is, egyre több időt tölt így, ébren emelgeti a fejét picit, és aludni is tud valamennyit így. Nézegeti a kezét, a lányok hangjára megnyugszik. A cumival barátkozik, de többször nem kéri. Nem erőltetem, de örülök, hogy ha a cici nincs közel, akkor Dani is meg tudja nyugtatni. Vagy ezzel, vagy enélkül.
Szőke hajú, kék szemű, formás fejű, finom bőrű, babaillatú, türelmes, nyugis, bukós, édes kisherceg. Napról napra jobban szeretjük. :)
Kép(k)sorozat a nagylegényről :)
Tidak ada komentar:
Posting Komentar