Rend-szer-ű

Észrevétlen valamiféle napi rendszerűség van kialakulóban. Nyilván mire ezt a bejegyzést befejezem már el is múlik, és lesz helyette másmilyen, de a lényegen nem változtat... Vagyis, hogy mindenféle törekvésem híján is van egy ritmusa az életünknek. Amihez igazodni tudok, amitől sokkal könnyebbé, tervezhetőbbé válnak a napjaink.
Többnyire elővételezhető az ébredés időpontja, ehhez képest a délelőtti Áron alvás is, aztán az, hogy a lányokkal hármasban ebédelünk, és az ő lefekvésükhöz képest fél-egy óra múlva Áron is ebédel.
Hogy délután nyűgösebb, mint délelőtt, és este is alszik egy keveset, és hogy fürdés után még kell egy jó hosszú idő, mire újra elalszik.
Kezdem megismerni hogy mit, hogyan szeret, legalábbis ebben az illúzióban ringatom magam. :)
Mert közben meg annyi minden változik.
Például kishörcsög lett a cérnakirályfinkból, és nekilátott szempillát növeszteni.