Rólam

Kapom a visszajelzéseket. Arról, ahogyan a hárommal vagyok. Hogy ez jó. Pedig vannak hullámok, sírok is és kiabálok is, és sokszor érzem, hogy a hormonok is befolyásolnak. De valahogy tényleg több lett a humorom, könnyebben viselem a nehézségeket, és mintha a kényszereim csökkentek volna, mióta több a gyerek idehaza, mint a kéz.
Elgondolkoztam, és erre jutottam:
1. Találtam egy doboz gravidát, amit a pocakosság alatt rendesen eltettem. El is kezdtem szedni. Ettől aztán van elég vitamin a szervezetemben, és mert ez új, sokkal több a lendület bennem, (bár a teendő is)
2. Az alvással töltött órák számának csökkenésével több endorfint termelek, amitől úgy érzem, hatalmas a boldogság.
3. Ennyi gyerek mellett, ha nem teszem le az aggódást, ha nem csökkentem az elvárásaimat magammal, a családdal és a bármivel kapcsolatban, akkor megőrülök. Letettem.
4. Rengeteg segítséget kapok, fizikailag is, lelkileg is, mégha legalább ennyit vagyok egyedül is. Igyekszem gyakorolni elfogadni ezt, megengedni magamnak, hogy segítséget fogadjak el. Tanulom...
5. Újra és újra megerősödik, hogy akiknek valóban fontos vagyok, fontosak vagyunk, azok maradnak, és értenek még jobban, mint eddig, és ez jó.
6. Minden nappal többet voltam háromgyerekes édesanya, minden nappal több rutinunk van, minden nappal sokkal könnyebb türelmesebbnek, okosabbnak, viccesebbnek lennem, és ez biztonságot, erőt és önbizalmat ad. (mert azért azt bevallom szívesen, hogy ez nem egy laza sétamenet)
7. Megtanultam, hogy sosem lesz minden tökéletes körülöttem, de ha bennem efelől nyugalom van, akkor egyszerűbb elfogadni is, sőt ettől mintha sokkal nagyobb lenne a rend kívül, meg belül is, mint korábban.
8. Elmúlt a nagy pocakom (hiányzik ám...), elképzelni sem tudtam hogy ennyire jó lesz újra emberként mozogni, futni, lehajolni. És ezt nagyon élvezem. Azért ha tehetem, ledőlök és alszom...
9. Apropó alszom... időbe telt, de ügyesen rátanultam arra is, hogy akkor pihenjek, amikor a gyerekek engedik. Mára már bármikor elalszom egy perc alatt, ha mindhárom alszik.
10. Máté 6,25-34 mondjuk itt. Valamiért sokat jut eszembe ez a rész... és sokat ad.
11. Tudatosabban élem meg a szépségeket és raktározom őket, a nehezet, a megterhelőt pedig feldolgozás után törlöm.
12. Van három édes, gyönyörű gyerekem, mind egészséges, nőnek, okosodnak a szemem előtt. Mit kívánhatnék még?
13. :) Daniról jelen bejegyzésben nem emlékeztem meg, természetesen minden csak vele igaz...
14. Lásd előző poszt...