Kullancsos

Két napja, hogy itt a nyár.
Azóta minden nap kint vagyunk a kertben, homokozunk, krétázunk, épp csak a medence nincs még felállítva.
Ha nem kellene főznöm, és nem döntene a racionális énem a fenntarthatóság mellett, (vagyis nem takarítanék, teregetnék, hajtogatnék majdhogynem folyamatosan annak érdekében, hogy legalább valamelyest elkerüljük a káoszt...) úgy érezhetném magam, mint aki nyaral. Tényleg.
Egy dolog keseríti meg (a betegségeken, és az azzal együtt járó gyerektársaságbéli tilalmon kívül) a teljes jóérzést. A kullancsok.
Két nap alatt négyet vettem ki a gyerekekből. Tegnap Hanna és Mikolt, ma újra Mimi és Áron látott vendégül egy-egy példányt. Szerencsére, amilyen nagyon félek, minden levegőn töltött alkalom után tüzetesen (azaz mezítelenre vetkőztetve őket) megvizsgálom mind. Áronnak a napozó, azalatt a body, azalatt a pelus... no és ez alatt volt egy bébikullancsa. A fenébe is!!!!