Tegnap délután Mikolt befészkelte magát Hanna szobájában a fotelbe. Annyira tipikus jelenet volt, hogy nem is avatkoztam be, csak néztem őket. :) Hanna rohangált fel-alá, hordta a könyveket, megállás nélkül. A kicsi csak ücsörgött, berregett és nézte a nagyot, ahogy annak temérdek dolga rendeződik.
Aztán Hanna felmászott mellé egy könyvvel, és egy darabig ő is megült egyhelyben, így Mikoltnak is sikerült valamennyit megnézni a mesékből. Hanna aztán újra le, majd újra felmászott mellé, Mikolt pedig megfogta a ruháját, és mint aki nagyon éhes, magához húzta, és megrágcsálta. Hanna persze kacagott, elfutott, majd újra vissza, ezúttal cumival. Mikolt vérszemet kapott a lógó fogantyú láttán, és igyekezett kicibálni Hanna szájából azt. A végén már mindhárman kacagtunk, Mikolt Hannán, Hanna Mikolton, én rajtuk. :):) És remélem ez így folytatódik.
Aztán Hanna felmászott mellé egy könyvvel, és egy darabig ő is megült egyhelyben, így Mikoltnak is sikerült valamennyit megnézni a mesékből. Hanna aztán újra le, majd újra felmászott mellé, Mikolt pedig megfogta a ruháját, és mint aki nagyon éhes, magához húzta, és megrágcsálta. Hanna persze kacagott, elfutott, majd újra vissza, ezúttal cumival. Mikolt vérszemet kapott a lógó fogantyú láttán, és igyekezett kicibálni Hanna szájából azt. A végén már mindhárman kacagtunk, Mikolt Hannán, Hanna Mikolton, én rajtuk. :):) És remélem ez így folytatódik.
Tidak ada komentar:
Posting Komentar