Minél többet vannak együtt, annál jobban megy az együtt játék is, remélhetően egyre jobban. Eleinte Hanna az új konyhával volt elfoglalva, Sára pedig Mikoltnak adogatta vissza a cumiját.
Aztán kivasalták közösen az összes pelenkát, majd vacsoráztak egyet. Közben kis Mikolt is megéhezett, neki is adtam, főzeléket kapott, úgy tátogott hozzá, mint egy kis fióka. A csajok pedig köré telepedtek, nézték, Hanna kért, Sára nem kért a narancssárga masszából. :) Ma először nem volt elég az az adag, amire számítottam, végül egy teljes aventes pohárral bekebelezett a picike, utána pedig végtelenül elégedett, mosolygós, jókedvű lett. Nem mintha egyébként nem mosolyogna mindig, mindenkire, de ez a jóllakott mosoly mégis más egy kicsit. :)
A felnőttek is megvacsoráztak, közben a gyereksereg kiegészült Kolos barátjával, Árpival, akit Hanna sokat emleget, gondolom tetszik neki valamiért. Mondjuk tényleg kedves kissrác. A fiúk rohagáltak, a lányok pedig csúszdáztak, kiki a hevületének megfelelő módon. Sára nagy kacagással, Hanna háttal, és villámmódon.
Nehezen tudtam ellenállni, hogy befejezzem a teámat a konyhában, annyira vidámak voltak, jó volt nézni, ahogy bohóckodnak, dumálnak, viháncolnak együtt. Végül csak kimentem, és egy ideig fel se tűnt, mekkora csend lett. Csak mikor már nagyon gyanús volt, hogy nem hallunk egy pisszenést sem, mentünk be a gyerekszobába, ahol a csajok a földön voltak két plüss társaságában, amik eredetileg az emeletes ágy tetején laknak, valamint egy kirakóval, ami az ágytól kisebb távolságra de nem kevésbé magasan a falra volt szögelve. Hogyan szedték le nem tudjuk, elmesélni nem akarták, mindenesetre fent jártak és le is jöttek...
Ági köszönjük a finom vacsorát és a képeket is, ez utóbbiakhoz majd jól jönne egy kód is, mert egyelőre nem tudom letölteni őket. :):)
Tidak ada komentar:
Posting Komentar