Mondják, akkor van felkészülve egy gyermek a szilárd táplálék befogadására, amikor a kanalat nem nyomkodja kifelé a szájából. Áron nemhogy nem köpködött, hanem tátogott, és közben ragyogott az arca.
Azóta kapott sárgarépát is vacsorára, amiből egy jókora mennyiség fogyott. Édes, ahogy a szopizó reflexet a kanálra is alkalmazza, ahogy tátog, a fogatlan kis szájával ízlelget. :) Ez az első etetés mindig olyan nagy élmény, hiába ő már a harmadik... És mert megígértem, Hanna is megkapta a kiskanalat, és a tőle telhető leggondosabban meg is etette a legkisebbet. Pont úgy, ahogy anno Mikoltot.


- Áron nem hazudtolja meg a nővéreit, bármit, bármikor, elég nagy mennyiségben megeszik. Egyelőre...
- Szívesen veszi, hogy már nem csak tejecskét kap. Megérett erre is, nekem pedig már öröm ez.
- A pelus jellegzetes (és úgy szeretem) anyatejes illata ezennel megváltozott...
- Hanna továbbra is saját territóriumának tekinti Áront, és Mikolt is. Ezért a leginkább akkor van/lesz esélyem Áront kanállal etetni, ha alszik a többi. :)
- És hamár a slágertéma... nem alszik jobban éjszaka. :)
Bréking nyúz... a cicit kiköpve követelte ma az uzsonnát. Alma-banán-őszibarack. Most elégedetten énekelget. Megeszem :):):)
Tidak ada komentar:
Posting Komentar