Talán az egyik legzseniálisabb része az első két évnek az, amikor elkezdenek minyelvünkön beszélni. Drámai, és iszonyú szórakoztató.
Ha tehetném egész nap olyanokat kérdeznék tőle, amire ez a válasz: Jó.
Eddig az igent mellőzve az ühüm jelentette az egyetértést. Pár napja pedig hirtelen ráérzett a szó ízére. Jó. De mert rövid, duplázza. Mindig.
A kedvencem, amikor azt mondja:
- Ühüm, aha, jójó.
:):)
És hogy még erősebb legyen az ellenpólus is, a nemből is nem nem lett. :):)
Tidak ada komentar:
Posting Komentar