Mikolt második születésnapja

Kivételes napunk volt.
Mint amikor a hullámvasút a lassú felfelé döcögés után megáll a legmagasabb ponton, és elidőz. A legszebb látvány, a legjobb érzés, picit megpihenni, kicsit megnyugodni a látványban, jólesően elengedni magunkat, és izgalommal várni a lefelé robogás szédítő sebességét, izgalmát.
Kisütött a nap, és hirtelen meleg lett. Sosem nézem az időjárás előrejelzést, a hét elején mégis megtettem. Azt ígérte, hogy az esős, borongós héten két napos nap lesz, csütörtök és vasárnap. Az a két nap, amikor Mikoltot ünnepelni összegyűlik majd a család.
Mosolyogtam, amikor reggel világosra ébredtünk.
Dani később ment és korábban jött.
Virággal várt bennünket, meg reggelivel, a lányok ujjongtak, amikor végre újra odabújhattak hozzá. Szülinapos éneklés, tánc Hanna rendelésére, és egész napos gyerekprogram kezdődött. (kis kitérőt tettünk pelenkáért, de ott is találtak maguknak mókát, egy trambulinon ugráltak, rohangáltak)
Mire délután ébredtek, Dani újra itthon volt, az ajándékok becsomagolva a kertben, a fű lenyírva, az asztal előkészítve, a torta feldíszítve várta az ünnepeltet.
Kis Mikolt legszívesebben aludt volna estig, dörzsölgette a szemét, alig akart felöltözni.
Hanna az ablakba mászva ujjongott, és alig várta, hogy rohanhasson le, és ki, és bonthasson mindent. Nehezen viselte, hogy ez a mai nem az ő szülinapja, leginkább az ajándékok miatt.
Szeretem látni az arcukat, ahogy örülnek a lufiknak, a becsomagolt ajándékoknak, ahogy villámgyorsan nyitják, ahogy vizsgálgatják az újat. Hanna egy kis mágneses rajztáblát kapott, azzal Mimi játszott szívesen, Mikolt pedig egy kis bőröndöt kapott, amibe Hanna szeretett bele nagyon. (ma Dani hoz neki is egyet... :))
Volt kukásautó, lett Manka, kisbusz és egy puha fehér hosszúlábú cica is.
Áron a lufik bűvöletéből a fűébe esett, nem nagyon érdekelte a bontogatós rész.
Miután kijátszották magukat, átköltöztünk a szederbokor szomszédságába egy kis tortázásra.
Eszembe jutott a tavalyi asztal, Áron még a pocakomban volt akkor. Most pedig már akkora, hogy megkapta Mikolt székét, Mimi cserében Hannáéba ült, Hanna pedig egy nagy széken várta a tűzijátékot.
A gyertyafújást a lányok közös erővel abszolválták, Áron pedig teliszájjal kacagott a próbálkozásaikon. :)
A torta Dani szerint életem kulináris remekműve. :)
Mikolt az elé tett tortáról elkezdte leenni a málnát, majd folytatta a saját szeletén is, aztán még megevett egy kisebb doboznyit. :)
Szerintem is nagyon jól sikerült, még aznap elfogyott, bár ebben anyukámék is segítettek. Lehet, hogy vasárnapra is csinálok egyet.
Volt még egy kis kirándulás is, természetesen kisbőrönddel, kukásautóval. A Mami joghurttortát készített Mikolt rendelésére, aki még szerda reggel azt mondta:
- Tóta, szilva neem, jibizli.
Lett neki. Mind megettük, hazajöttünk.
Este zokszó nélkül aludt el mind. :)
Képek itt.