Mert esett az eső, és hideg is lett, de nagyon, és mert úgy éreztük, talán ha pihenni nem is sokat, de látni eleget láttunk egyelőre, és majd ha Mikolt kicsit nagyobb lesz, és a nap is kisüt, és úgy is marad, visszajövünk még...
Dani interpretálásában Mikolt születése óta ez a pár nap volt a legkeményebb :):) Úgy kell nekünk, illetve ha valakinek, akinek ekkora gyerekei vannak az ősz rohambeálltakor kerül zabszem a fenekébe, hát ne csodálkozzon, hogy nem tudja az egész házát összepakolni patikussal, közérttel, és nagyszülőkkel együtt. Ez utóbbiak mentették meg életünket, amiért itt és most is nagyon nagy köszönet! :) Persze Petit sem hagynám ki a körből, mert nem elég, hogy Hannával türelmes, Mikolttal finom volt, ilyen képeket csinált...
Többek között...
Különben pedig gyönyörű kirándulás volt, minden ellenére, és magunkat ismerve legközelebb is elindulnánk, bááár egy kicsit többet készülnék rá, és másik hónapot választanék...
Tidak ada komentar:
Posting Komentar