Sabtu, 17 Oktober 2009

Színek, pisi, meg a vendégeskedés

Jól elmaradtam Hanna legújabb vívmányainak dokumentálásával. Pedig lenne mit.
Az elmúlt pár napban egészen jól alakult a hármasunk, lassan belerázódunk a Dani nélküli életbe. Hiányzik mindannyiunknak, Hanna ezt sokszor úgy hozza apja tudomására, hogy nem akar vele telefonon beszélni. Aztán ha mégis kedvet kap, olyan összefüggő meséket mond, hogy öröm hallgatni. Daninak leginkább, hiszen ő csak hallja, én látom is.
Szó mi szó, nem ment könnyen a leválás, de rendeződni látszik a helyzet, kevesebb a hangzavar, a türelmetlenség mindkettőnk részéről. Újra lehet vele beszélni, és már csak ritkán fordul elő, hogy sikítva tépi magát ki a kezemből, ha felveszem, mert mondandóm lenne hozzá.
A héten mintha elkezdte volna a színeket a nevükkel asszociálni, ritkán téveszt csak, sokszor megkérdezi, melyik milyen, és egyfajta játék már a felismerésük, megnevezésük. Azt gondoltam véletlen, de sokadszorra is helyesen mondta.
Tegnap reggeltől majdnem délig pelusmentes időszakot iktattunk be, kapott bugyit, trikót, nagyon édes volt, hogy hiányzott a csomag a popsiról. Néhány napja már reggel is felült a wcre, várt, és pisilt is. Gondoltam megpróbáljuk, mi történik pelus nélkül. A bilit bekészítettük a nappaliba, és sokszor rákérdezte, hogy kell-e pisilni, de nem kellett. Aztán mielőtt elindultunk volna levegőzni, (végre kisütött a nap!!! :):), mondtam én, hogy tavasz készül...) kértem, hogy próbáljon meg pisilni egyet, felült, várt, közben mondta is: Gyere pisi... és jött. Diadalmas mosoly, majd törlés következett a részéről, elragadtatás, öröm az enyémről. Alváshoz még nem próbálnám ki a mentességet, de a nappali események bíztatónak mutatkoznak. Lenne kicsit melegebb...
Gergőéknél jártunk babatalálkozón, csak a memóriakártyát hagytuk itthon, de remélem hogy a Robi által készített képek közül majd sikerül ide is pótolnom néhányat. Ma Hanna lényegében csak vendégségben volt, délelőtt Adinál, (nem volt kedve a házba jönni velünk, konkrétan elbújt az indulás kihirdetése után) délben Jutka nagymamánál, Márkus születésnapjának köszöntése okán, majd este a kisbarátoknál. Sajnos Sára és Máté mégig betegek lettek, nagyon hiányoltuk őket. Remélem legközelebb kerti mulatságra tudjuk majd összehívni a társaságot. NAgyon várom már, hogy egyszer mind a heten együtt legyenek.

Tidak ada komentar:

Posting Komentar