Miket mondanak!

Mikolt egyre többet beszél. Egyelőre még csak az érti, aki sok időt tölt vele, de határozottan körvonalazódik egy "Mikoltnyelv".
A legújabbak Mikolt egyik szenvedélyével kapcsolatosak, úgymint a járművek. Mondogatja, hogy busz ezt suttogva és nagyjából a psz hangsorral illetve, és azt is, hogy volvo, amit teljesen Hannásan vúvú-ra fordítva. Hannát minden mellékhelységes útjára elkíséri, és kommentálja: pisi. Ezt már régen is mondta, aztán volt egy kis szünet, de mostanában újra előkapta.
És hogy összeszedjem még, a régieket is ideírom: Gyere, gyegye, ezt manapság úgy is kiabálja, hogy közben rángatja a nadrágomat, vagy fogja a kezemet és húz. Van inni, van mama, Hanna, papa, szja, baba.
Utánozza az állatokat, mostanra magától is kitalálja, hogy ki mit mond, a nagy kedvencem a cica nyávogása, amit nagyjából hangtalanul, de nagyon nagyra nyitott szájjal mutatja. Csattog a nyelvével a lóra, vauvau-t mond a kutyusra, és háp-ot a kacsára, nagyon rövid "á"-val. Aztán az oroszlán, amit torokmorgással mutat.
Ma pedig mindent, amit mondtam neki, ismételt, így volt tojás, kenyér, kutyus... És bármire, amit kérdezünk tőle és eldöntendő, a válasz függetlenül a szándéktól, "nem". Fejrázással és blazírt arckifejezéssel. Nagyon édes :)
Ha valami leesik, kommentálja: hoppá, a végén felfelé kanyarítva énekli.
És ha bármi mondandója akad, jön, megáll, előrehajol és csücsörítve csak mondja, mondja. :)
Hanna is produkál olyan mondatokat, amikben a szavakat még sosem hallottam. Van olyan, hogy tudom, mi lesz a vége, és nem hiszem el, hogy végigmondja. Tegnap az "atomtengeralattjáró" volt a soron következő, én pedig vissza kellett hogy kérdezzek, hogy tényleg jól hallottam-e. Tényleg.
Este a fürdőszobában öltöztettem, miután én már lezuhanyoztam. Érdekli a szoptatás téma, látta már, hogy elindult a tejem. Szíve szerint egész este ezzel foglalatoskodna, nyomkodná, hogy jöjjön belőle. Khm. Miután megbeszéltük, hogy elég, ezzel vált le rólam:
- Mama, ha majd elfogy a tejci a cicidből, töltünk bele másikat.
Egészen megnyugtató. :)
Ma az uzsonnából maradt egy falat. Nem akarta megenni, hiába kértem, hogy fogyjon már el a maradék, és elmosogathassam a tányért.
- Mama, azért nem tudom megenni ezt már, mert kipukkanódik a pocakom tőle.
Rosszabbnál rosszabb képeket csinálok, így inkább nem is teszem közkinccsé... Már tárgyaltam az angyalokkal, és ígéretet kaptam egy vakura. Nagyjából 4 éves projekt ez...