Nálunk is járt az Öreg

Tegnap délelőtt édesanyám hatására Hanna gazdagabb lett egy Mikulás énekkel, amit egész nap hallgathattunk. Nagyon örültem neki, mert a készülődésből a daltanulás valamiért kimaradt a mostani kissé zaklatott életünkből. A nóta egészen egyszerű, nemhiába van kiscsoportja a mamámnak.
Továbbá egy lelkesen várakozó kismanót kaptunk vissza délben, aki egész délután arról regélt, hogy a Mikulás horgácsot hoz a rossz gyerekeknek, és a krampusz az, aki elüti a popsiját azoknak, akik:
- Nem tesznek rendet.
- Bántják a testvérüket.
- Nem fogadnak szót.
Illetve:
- Nem csukják be az ajtót.
Gyanítom, ez utóbbit nem a nagymamától hallotta.
Valamint megtudhattam, hogy szépen ki kell pucolni a cipőket, és hogy a Mikulás idén nem tud szánnal jönni, mert nincs hó. Akkor mivel jön? Motorral, ami fekete, és felülteti maga elé a rénszarvast. Naná, nehogy a jószág kimaradjon a mókából. Volt is este közös pucolás, csillognak villognak a kiscipők. Hanna lelkesen dolgozott, mindenkinek minden cipőjét ki akarta suvickolni, azért egy idő után maradt a saját és Dani cipőinél.
Anyukám még egy kedves Mikulásos mesét is megtanított Hannának, amit gyanítom még hetekig mesélhetek neki.
Aztán este Áron ágyában beszélgettünk még egy kicsit, majd igyekeztem rövidre fogni az altatást (elég későre járt már). Mondtam neki, hogy akkor most aludjunk, hadd tegye a Mikulás a dolgát, amíg ébren vagyunk biztosan nem jön. Hanna kicsit gyanakvóan, (ekkor megrettentem, mit mondjak, ha megkérdezi, hol, hogyan jön be, egyáltalán miért jön be hozzánk, amikor mi alszunk...) majd szomorkásan kérdezte:
- Mama, fél tőlem a Mikulás? Én nagyon kedves vagyok...
Megnyugtattam, hogy tényleg nagyon kedves, és nem fél, de jobb szereti, ha ilyen későn már alvó gyerekeket talál. Megnyugodtunk.
Azért látom már magam kellemetlen szituációban a kérdéskörrel kapcsolatban, és egyelőre nem tudom, mik a jó válaszok. Előre felkészülni úgysem lehet...
Végül elaludt, és a sokminden (ami Dani szerint egy kisebb karácsonyt jelent idén) is sikerült a helyére tennünk. A bal oldalon látható lószállító a cumikért cserébe érkezett, amik a kis piros táskában várták az ősszakállú ténykedését ezügyben. (Az igazsághoz hozzá tartozik, hogy nem volt teljes a lelkesedés a napokban a cumimentességgel kapcsolatban, így azt beszéltük meg, hogy két cumi kivételével mindet elviheti a Mikulás, a maradék pedig szép lassan elkopik majd, de nem veszünk újabbakat. Számomra ez is előrelépés.)
Reggel meglepő módon sikerült a lányokat felöltöztetni mielőtt megrohamozták a teraszajtót, Mikoltot a leginkább a mandarin érdekelte. Jógyerek :):)
Aztán persze elfogyott egy raklapnyi csokoládé is, meg mandula, aszalt gyümölcs, reményeim szerint pedig kiürült a csokoládétár az idénre... Ma kérdezte is Hanna, hol vannak a csomagok. Elfogytak... ezek már csak ilyenek...