Hű de nagyon fura nekem ez a tegnapi meg mai hosszú este. Mármint a gyerekmentes része. Kicsivel tíz után megint aludt mind a három, pedig ma még levegőn sem voltak, a házból sem tettük ki a lábunkat. Mikolt betegsége és az én fáradtságom miatt főképp.
Így könnyű korán vacsoráztatni, meg fektetni, de hogy ebben mind partnerek is, azt nem hittem volna.
És csak remélem, hogy mindez nem egy újabb körös betegség kezdete...
Most már csak valami apró, színes programra vágyom, amitől feltöltődnek az elemek a jövő hétre. Pedig Mikoltot még holnap sem lehet kivinni... de legalább lesz egy Danink itthon.
Tidak ada komentar:
Posting Komentar