Kilók

Mert azt ígértem, csak a jókról egy darabig.
Nos Dani nézegette egyszem fiacskáját a pelenkázón, (ahol minden este megdicséri az anyaszült mezítelen dedet, hogy mennyire tökéletes) majd arra jutott, hogy megméri. Mert szemre is kerekecske.
5300... és még nincs két hónapos. Egyfelől azzal viccelődött, hogy lassan ugyanakkora lesz, mint kis Mikolt, másrészt kifejezte hódolatát a tejecske minőségét és mennyiségét illetően.
Ráálltam.
Gondoltam én, hogy az elmúlt hetek, ha másra nem is, de a fogyásra kiválóan alkalmasak voltak, és nem csalódtam... A kórházba vonuláshoz képest -13kg, vagyis még egy mínusz és elérem az Áron előtti eredetit. Mondjuk onnan még vagy öt az ideális, de az még ráér.
Arról nem írok, milyen jó volna, ha tornázni is tudnék, és nem egy kinőtt, lazára szabott szervtakarót viselnék az ideális felett...