Erdő is van, makk is van...

Átállítottuk az órát. Azon kívül, hogy nem tudom mi lesz velünk amikor majd már négykor sötétben ébredünk és esni is fog, meg hideg is lesz, a mai nap nem volt rossz.
Egyfelől a gyerekek már nagyjából reggel átálltak, új idő szerint negyed kilenckor, mondhatjuk, hogy emberi időben ébredtek. Másrészt végre megérkezett a beígért jóidő, napsütéssel, melegebbel. Sokat számít, ha ki lehet menni...
Kirándulást terveztünk, séta, meg szordínós pihengetés lett belőle, almázással, farakáson ugrabugrálással, makkgyűjtéssel, templomozással.
Eredetileg a Normafához gondoltam hogy felsétálunk, de elrontottam az irányt és nem találtuk meg, honnan is kellene indulnunk. Így végül a Makkosmáriához döcögtünk csak fel, és a templom melletti réten sétálgattunk.
A gyerekek találtak egy kivágott és részben feldarabolt nagy fát, Hanna rohangált, mászkált rajta, Mikolt pedig leült az egyik rönkre és almát evett, közben pedig Hannát nézte. Szerintem a látványban is eléggé elfáradt.
Nem bántam, hogy nem gyalogoltunk kilométereket, felfelé, jól esett a jóidő, a napsütés, az ücsörgés is, a gyerekek pedig láthatóan nagyon jól érezték magukat.
Mikolt végül a turisták tüzetes elemzése után úgy döntött, mit sem ér a séta bot nélkül, keresett egy megfelelőt magának is, azzal gyalogolt lelkesen. Egyre jobb a technikája. :):)