Édes Hanna!Olyan régóta várod ezt a napot, hogy ma reggel, amikor elénekeltük Neked a nótát, nem is hitted, Neked szól. A születésnapod az óvodát, a szabad bejárást a golyókhoz, valamiféle új korszakot jelent, pedig az, hogy ilyen lehetőségeid lettek, nem ezen az egy napon múlik.
Szép lassan lettél ilyen nagylány, hagytad el a dackorszak legnehezebb pillanatait, kezdtél el egyre egyre önállóbban jelen lenni köztünk. Egy éve még nem beszéltél. Mára olyan mondatokat mondasz, hogy a papával nem győzünk csodálkozni. Nyolc soros dalokat énekelsz egyre tisztábban, mesekönyvből mesélsz hosszú történeteket, vagy kitalálsz saját világról szóló meséket.
Ma egyedül kötötted be a cipődet, ügyesen megmosod a kezed, a fogad, ha kérünk megfürdesz. Gyönyörűen eszel, és egyre szebben rajzolsz, hogy ezt nem teszed gyakrabban, az az én bénaságom.
Igazi anyukája vagy a babáidnak, olyan gyengédséggel veszed őket körül, amit néha könnyes szemmel nézek. Ránk szólsz, ha elaludtak, beszéljünk csendesebben. Mikolttal is ilyen gondoskodó vagy, ritka köztetek a veszekedés, és a kicsi is érzi, nálad, veled jó helyen van. Ez a testvér kapocs a legmeghatóbb a számunkra, ez az, ami már nem rajtunk múlt, amit Ti ketten alakítottatok, és bízom benne, hogy ilyen is marad.
Valaha, amikor elkezdtem írni neked, rólad, a havi összefoglalókban a mozgás volt az, amiről a legtöbbet tudtam mondani. Most is egy örökmozgó, ügyes kismacska vagy, vízben karúszó nélkül is biztonsággal vagy, szárazon pedig egy mindig talpra eső, mindenhová felmászó, mindent kipróbáló bátor kisvagány.
Szeretem a kitartásodat, az akaratodat, szeretem ahogy suttogni tudsz, ha kérlek, hogy finom vagy és bájos, és egyben egy szélvész is. Barátságos, kapcsolódni, gondoskodni vágyó kislány vagy. A papa szokta mondani, hogy olyan vagy, aki inkább vállalja a fájdalmat is, csak megismerhessen.
Ajándék vagy nekem, még mindig a legszebb tükröm, a legnehezebb és legédesebb feladatom.
Isten éltessen sokáig.
Nagyon szeretlek.
Mami
Tidak ada komentar:
Posting Komentar