Családi összefogásra volt szükség ahhoz, hogy ma minden olyan szépre sikerüljön, ahogyan szerettem volna.Így történt, hogy az öcsémtől egy elemtöltőt kaptunk, Sanyitól egy vakut kölcsön, amit Mari hozott el, az anyukám pedig itt volt délután egy fél órát, amikor az ajándékokat csomagoltam. Köszönet mindenkinek, egyedül nem tudtam volna mindezzel megbirkózni...
Mire Dani este hat után nem sokkal csatlakozott hozzánk, már csak a virágot kellett kicsempésznem a boltból, bár Hanna tudta, miért megyünk. Végül minden összeállt, és a körülményekhez (a mozgáskorlátozottságom, a két örökmozgóm...) képest a végeredmény nagyszerű volt.
Hanna a legjobban az Annakönyvnek örült, majdnem az összes mesét el kellett olvasnunk neki még az este, aztán az új benti hintájának, (ezzel reményeim szerint elkerüljük a nagy baleseteket, eddig egy fa hintája volt idebent, aminek ha csak nekimentek ütött...) de kapott egy nagyszerű hálózsákot is, amit majd az összes gyerekünk örökölni fog... Egyelőre úgy tűnik egészen megkímélt állapotban. A babás dolgok elmaradtak most, csak egy babaruhát kapott, de azt is lelkesen adta rá a nagy babájára.
Várta a tortát is nagyon, csillogott a szeme, amikor előkerült. Volt gyertyafújás, kis Mikolt is közreműködött benne. :)Folyt. köv. szombaton, a nagycsaláddal.
Tidak ada komentar:
Posting Komentar