Senin, 07 Maret 2011

Ezek a kicsik

Hogy az emeleten már reggel harminc fok volt nem lepett meg, Mikoltról hajnalban levettem mindent a pelus kivételével és miután magábadöntött három deci vizet, elaludt végre.
Áron folyamatosan forgolódik, és mert Dani a hűvösebb nappalit választotta éjszakai menedékül, a teljes nagyágy a miénk. Áron viszont matrica korszakát éli éjjel is, nappal is, éjjel így rendesen összeizzadtunk. Eddig.
Mert tegnap változtattam a helyszínen, és szopi után mindannyiszor (4) visszatettem az ágyába. Utoljára nagy sóhajjal konstatálta, de mind a négy alkalommal azonnal elaludt. Ha ezt nem kellene ennyiszer, egészen kipihenten ébrednék reggel...
Nos a büszkeség oka persze nem az éjszakai műszak.
Mikolt ma egész délelőtt pelus nélkül volt, háromszor szólt, háromszor tartotta vissza amit kellett és háromszor a wcbe pisilt. Viccelődött velem, hogy a délutáni alváshoz sem kell a pelus, aztán mégis kérte.
(apropó pelus... a lányokat tegnap én fürdettem lent (Dani kérte, hogy legyen így), viszont annyira elfáradtam nap közben, hogy csak feladtam rájuk a pizsit és felküldtem őket az emeletre az apjukhoz, lelkükre kötve, hogy szóljanak, pelus még nincs rajtuk. Nem szóltak. Hanna éjjel fél egykor kijött pisilni (vagyis felébredt, észrevette a helyzetet és nem pisilt az ágyba) aztán pelust kért. Szerencse, hogy neki kellett előbb, mert Mimikém is pucér popsival szunyókált. Álmában adtam rá a pelust, és örültem, hogy ezzel megúsztam egy ágyneműcserét.)
Ma újabb kifejezések tömkelegével kápráztatott el, a medence vizéből osztotta az utasításokat:
- Bejössz...
- Mimi nincs rajtam fürdőruha.
- Leveszed azt, bejössz.
Miamanó...
Van még itt nótázás is lassan helyrekerülő szöveggel, a fekete tyúk mind megette a meggyet pl. teljes egészében megy már. Csak pislogok, meg büszkülök, meg csodálom.
Áron pedig. Azon kívül, hogy hatalmas és hogy nekilátott szeparatíve szorongani (vagyis 5 cm-nél nagyobb távolságra nem ildomos eltávolodnom, mert mélységesen keserves sírásra fakad), ma már nem csak a lábát húzta maga alá, hanem a könyökeit is kinyújtotta, mind a kettőt. Először amikor letettem maradt ebben a helyzetben, aztán legközelebb már magától is megoldotta. Igazi négykézlábas kisbabánk van!!!
Pénteken megyünk Kornélhoz, remélem ő is ennyire elégedett lesz, mint én.
... ezeket a dolgokat kellene külön posztban említenem?.......

Tidak ada komentar:

Posting Komentar