Már délelőtt dölöngélt, de csak azt gondoltam, fáradt. Aztán a délutáni alvásból hőemelkedéssel ébredt, 38.4 nél állt meg.
Annyira értem, hogy ez micsoda, és mégis olyan nehéz a szívem, hogy azt sem tudom, itt kihez fordulhatnék.
Szerencsére az otthoni doktornénink email címe megvan, írtam neki, és elkezdtem kezelni is, de válasz még nem érkezett. Nem vagyok teljesen kétségbe esve, holnapra, legkésőbb holnap utánra elmúlik a láz, csak a torkába nem tudok annyira ügyesen benézni, bár pirosnak látom, és érzem, hogy duzzadtak a mandulái is...
Kapott ferrumot és gelsemiumot, de belladonnát nem hoztam, mert Hanna eddig nem produkált erre a szerre jellemző tüneteket... kivéve ma... Így occillot kapott, amiben van valamennyi, és itatom állandóan.
Hanna jó beteg, talán emiatt is vagyok nyugodt valamennyire, mert ilyenkor fekszik, iszik, és alszik.
Én pedig villámtempóban nekiláttam a helyi segítséget megkeresni. Épp szombaton... ez a mi keresztünk...
Tidak ada komentar:
Posting Komentar