Áron születésekor 36 megjegyzés érkezett.
Akkor úgy éreztem, valami láthatatlan, megfoghatatlan dolog történik, mintha rá tudnék feküdni erre, mert megtart...
Egy órája olvasom Áron érkezése utáni egy hónapunkat, és egészen hihetetlenül közeli. Egyben rengeteget ad ahhoz, hogy újra felfogjam, négy gyerek, az nem három, és a negyedik sem fog magától felnőni... sőt.
Még csak délután van, és a háló újrateremtette magát, újra azt érzem, hogy tartotok... a gondolatokkal, azzal a kedvességgel és szeretettel, amivel örültök ennek az apró kis babszemnek. Tudom, hogy sokan vannak, akik csak olvasnak, de nem írtak, és mégis fognak ránk gondolni.
Hálás vagyok a gondolataitokért, azért, hogy olvastok, hogy figyeltek ránk... nem ezért írok. És most mégis úgy érzem, ha nem írnék, lehet, hogy ma nagyon elkeseredtem volna. Ehelyett kaptam... és már megint nem tudom, hogyan adhatnék.
Így aztán "bedobom" ebbe a közös nagy hálóba azt, amim most van, a viszontgondolataimat, és hogy köszönöm!!! Élni jó.
Tidak ada komentar:
Posting Komentar