Minggu, 28 Juni 2009

Pizsiparti

Amikor Mikolt megfogant, egyet biztosan tudtam: Kislány... Nem is lehetne most fiam... épp most, mikor már úgy megszoktam, hogy lányos anyuka vagyok. Természetesen lesznek fiaim is, majd.
Hannánál egyáltalán nem foglalkoztatott a nem kérdése, sőt, egy kicsit el is szomorodtam mikor kiderült, hiszen akkor már biztos, hogy fiam nem születik ebből a pocakból. De Mikoltnál... Kérdezgették, miért szeretném, hogy megint kislányunk szülessen? Racionális magyarázata nincs... Amit nagy nehezen mondani tudtam, és azóta is mosolygok rajta: Hannának olyan szép ruhácskái voltak, sajnálnám eladogatni őket...
Azóta persze sokszor magamba néztem, és arra jutottam, hogy:
1. Azt már tudom, mit kell egy lánnyal csinálni, de hogy egy fiúval mit?... (nyilván ugyanazt kisebb eltérésekkel...)
2. Olyan hamar jött Mikolt, hogy még nem voltam eléggé felkészülve valami nagyon másra.
3. Mindig szerettem volna lánytestvért, mert nekem öcséim vannak... legyen hát legalább Hannának.
4. A kisruhák tényleg fontosak... :)
Szeretem öltöztetni a lányokat, jó rájuk nézni ha csinosak. Örülök egy egy megfizethető, jó minőségű, szép darabnak. Ha tehetném, nyitnék is egy kis ruhaboltot, csupa nekem tetsző holmival. :) Hobbi gyanánt... :)
Mivel az esetek 99%ban az interneten vásárolok, ritkán fordul elő, hogy a két kiscsajnak ugyanolyan legyen valamiből. Eddig nem is voltam oda azért, hogy egyformán öltöztessem őket, de mostanában sikerült szert tenni néhány egyendarabra, és nagyon édesek benne... :)
És akkor az idevonatkozó sztori:
Tegnap este Dani készítette ki a pizsamákat, és Mikoltnak egy olyat sikerült választania, amit kinőtt. (hihetetlen, hogy már itt tartunk méretileg) Hoztam neki másikat, egy olyant, amilyen Hannának is van. Hanna azonnal észrevette, és majd kiesett a nagykádból, úgy hadonászott, meg méltatlankodott: "Hanna, Hanna"... Megnyugtattuk, hogy ez nem az övé, csak pont olyan. Addig nem merült vissza a vízbe, míg be nem hoztam azt, ami nemcsak mintájában, de méretben is megfelelőnek bizonyult, ő pedig alig várta, hogy felvehesse. A történethez hozzátartozik, hogy volt már rá példa, hogy a fáradt Dani Hanna alvóruháját igyekezett Mikoltra adni, és csodálkozott, miért szól rá Hanna, mikor Mikolton csak kicsit lötyög...
Reggel meg is örökítettem őket. Ma először egyszerre ébredtek. :)Hanna szokott korábban :)
Morcogós homlokráncolós.
Elmélázós.

Játszós.

Tidak ada komentar:

Posting Komentar