Áron egészség

... mert kimaradnak a délutáni alvások, mert az egyik épp elalszik, mire a másik ébred, van időm gondolkodni, és elég fáradt vagyok ahhoz, hogy minden más teendő helyett írjak...
Áron bőre száradásra hajlamos. Főleg az arcán. Pedig párásítunk. Meg fürdetőkrémmel mossuk. A homlokán annyira, hogy kipikkelyesedett. Aztán lettek rajta piros pöttyök, amit bekentem egy gyógyszertári semmikrémmel, mire sárgássá változott és jó csúnya lett. Úgyhogy elzarándokoltunk a bőrgyógyász doktronénihez, aki egy szintén semmitsem tartalmazó krémmel küldött haza, mondván, ez egy csecsemőkori bőrgyulladás, semmi komoly, minden második gyereknek van ilyenje. Este kell bekenni jól, hagyni picit, majd gézlappal letörölni.
Úgy lett. És a homloka szebb. Sokkal. A bőre száraz változatlanul, de nem vészes.
Szeretjük a doktornénit.
Sárga. Még mindig egy kicsit. A szemén látni a leginkább. És talán azon, hogy sokat alszik. Bár én is sokat aludnék, ha tehetném... Ha két hét múlva is ilyen marad, azt kérte a bőrgyógyász, vigyük vissza, megnézi. Remélem nem lesz rá szükség. Azt is mondta, szopizzon sokat. Ennél többet már nem tud szerintem... :) Látszik is. :)
Mikolt óta várom, hogy az újabb gyermek mivel fog küzdeni mozgásilag. És eddig olyan szépen fejlődik, ahogy kell, a kis kezeit is nyitogatja, amit nagy örömmel figyelünk. A fejecskéjét is tartja ügyesen, és már nem is feszít. Azért ha eljutok odáig, akkor felhívom Kornélt egy időpont egyeztetésre.
Pénteken csípőszűrésre megyünk, 15-én pedig oltást kap. Kettőt.