Vikinek hatalmas köszönet a mai délutánért. Visszanyertem némi életerőt, kaptam egy csomó kedves szót, találkoztam egy rakás jófej, kedves emberrel, akikkel már nagyon régen nem, édesek voltak a gyerekeket, és hihetetlenül jól éreztem magam. Nem beszélve a roskadozó asztalról, amire Viki csak úgy készült, hogy "lesz egy kis kakaóparti...".Négykor ébresztettem Hannát, Pali Mikolttal maradt, aki még aludt, mikor mi elindultunk. Áront vittem magammal, éhes volt, de gondoltam majd ott megetetem. Elaludt az autóban és két órán át hangját sem lehetett hallani. Az előszobában hagytam a hordozóban, volt aki odébb is rugdosta, üresnek gondolván, akkor meg minek foglalja a helyet :).
Hanna igazi tavasztündérhez illően valóban egy tündér volt. Mostanában nem ismerek rá. Az állandó mozgásban lévő kiscsikóból egy csendes, kedves, jószívű, folyton könyvet nézegető angyal lett. Talán a folyamatos otthonlét, vagy Mikolt érzelmi hullámzása az ok, vagy csak egyszerűen nagyobb lett.
Mindenesetre már tegnap emlegette a sárga Anna és Petit, amit a megérkezésünk pillanatában elkért, és végiglapozgatta. Majd amikor végzett, egyesével levette a polcról az összes könyvet, mindet megnézte, és vissza is pakolta a helyére. Olvasott annak, aki kérte, játszott mindenkivel, evett is, ellenkezés nélkül... tényleg nem ismertem rá. Amikor pedig megkapta a ropit, amit kért, körbevitte és mindenkit megkínált.
Hiányzott Mikolt, volt is nagy öröm, mikor hazaértünk, de olyan jó lett volna maradni még. Remélem hamar meggyógyul mindenki aki ma betegeskedett, és legközelebb nálunk találkozunk.
És akkor stílszerűen képek és képaláírások... B.E. után:
Volt aki királylánynak öltözött, és volt aki oroszlánnak. A jelmezesek között volt autóversenyző és méhecske, de az este folyamán érkezett egy bohóc is.
A gyerekek könyveket nézegettek, és volt, aki farsangi álarcot készített.
Majd az emeleten a sötétben ugráltak, a felnőttek eközben ettek, ittak, jól mulattak.Az új könyv haza is jött velünk. :)
Tidak ada komentar:
Posting Komentar