Van egy rigónk

© Agócs Írisz
Úgy egy hónapja Dani kitett Hannával egy tál magot. Arra számítottak, hogy hamarosan egész madárarzenál fog felvonulni a bőség táljánál. Nem így lett. A tál lustaságból maradt a teraszon, mi pedig örültünk, ha a meggyfán néhanapján megült egy egy cinke, vagy rigó.
Aztán a héten megérkezett egy sárga csőrű, feketerigó. Azóta minden nap jön, elücsörög a kerítésen, aztán leszáll a padra, eszeget, majd visszarepül a fára, nézelődik felfújt tollai közül, és ha végzett, elrepül.
A lányok várják, Mikolt hangos üdvrivalgásban tör ki, ha meglátja.
Ma még nem járt errefelé. Talán elakadt a majd fél méteres hóban valahol... Ez pedig eszembe juttatta a Nemes Nagy Ágnes örökérvényűt. Csak abban veréb a főhős.

Nemes Nagy Ágnes:
Hóesésben

Szakad a hó nagy csomóban,
Veréb mászkál lenn a hóban.
Veréb! Elment az eszed?
A hóesés betemet.
Nem is ugrálsz, araszolsz.
Hóesésben vacakolsz.
Felfújtad a tolladat,
Ázott pamutgombolyag.
Mi kell neked, fatető, fatető?
Deszka madáretető