Nyolc hetes kerek kis vigyori

Az első képen a napközben általános kedélyállapot látható, mosolyszórás, hangtalan vagy kurjantgatós kacagással vegyítve.
A másodikon pedig a Mikoltra (és állítólag rám is) oly jellemző nagyra nyitott szem...
Ez a harmadik egy kakukktojás, szülőtárssal karöltve úgy véljük, ezt az arcot sose láttuk még. A gömbölyödés iramát hivatott szemléltetni, igazi kis tejbetököcske :)
Van némi rendszer az evésekben, bár órával nem követem, a mellem viszont annál inkább tudja, mikor jött el az idő. Éjjel zömmel három óránként kér (ez az egyetlen helyzet, amikor lehetőségem van megállapítani az időt), de már többször előfordult, hogy kimaradt az éjjeli és hajnalizással kezdtünk a vacsora után.
A három közül ő a legnagyobb, hosszra is, súlyra is. Fiú, mondogatjuk ilyenkor, és tényleg van benne valami. A lányok kecses alkatát látom benne is (Hannára nagyon hasonlít, még abban is, ahogy képes nyakig összekakilni magát úgy, hogy közben a pelenkája majdnem tiszta marad...), de a buksija is nagyobbnak tűnik, mint amit eddig megszoktam, és Áron egészen masszív, sűrű anyagból van.
A nappali alvások száma és hossza változó, ugyanúgy, mint a helyük. Az első gyerekemnél oly precíz ágyikóban alvás mostanra teljesen ad hoc jelleget öltött, vagyis ahol épp elszundít, ott hagyom. tegnap délután például a nagy fotelban. Ha beleférnék én is ott aludnék egyébként...
Este mellettem, kicsit hosszabb átmenet után nagyjából 10 és 11 között. Éjjel, ha odébb mennék, már követ, nem tudom hogyan csinálja, de sokszor arra ébredek, hogy az egész kis teste hosszában hozzám simul. De szeretem...
Buksikérdésben pillanatnyilag változatlan a helyzet, szép formás, de még mindig egyoldalú a preferencia. Pár napja, mikor lefekszem átforgatom, ma először magától is a nemkedvelt oldalra fordította. A hason alvást nem erőltetem, nem szereti, de nap közben, ha épp úgy nyomja el az álom, örülök és hagyom.
Hason szépen tartja a fejét alkarra támaszkodva, idővel persze elfárad.
Szereti ha a lányok körülötte hangoskodnak, jó ha zene szól, de ha énekelek az nem. A fürdés kedves dolog, masszírozom utána, ha jut rá idő. Fogdosós, a kiskendőjét már megkapta, ha éjjel elengedi, akkor keres mást, a paplan is megteszi.
Nappal figyelős, játszik a kezével, a hangjával, élvezi, ha a lányok húzzák vonják, még Mikolt vadságát is mosollyal illeti.
A feje tetején és a halántékoknál kipotyogott bébihaja kezd visszanőni, szőke, sűrű és még mindig selymes. A szeme kék, és sűrűsödik a szempillája is. Migyerekünk. :) A szemöldökének csak az ívét látom egyelőre, amikor felhúzza, az tőlem való.
Nyugodt, érzékeny, édes, babaillatú kisfiú. Szeretem nagyon.