Régóta tervezett kirándulást tettünk ma délelőtt Hannával. A "Másik Ági"-nál jártunk, aki a család fodrásza. Immár Hannáé is. Csütörtökön Dani volt nála, és szombatra időpontot kért a loboncos kislányunknak.
Hanna persze nagyon várta a találkozást, de amint beléptünk az üzletbe, bennakadt a szó a szájában, csak a nagyra nyílt szeméről láttam, mindent igyekszik beépíteni magába. Kaptunk nagy kendőt a nyaka köré, az ölembe ült, és vagy 10 percig tartott az egész, mialatt a haja végéből négy centit levágott Ági. Igazából csak annyit szerettem volna, ha kicsit egyenesebbre formálódna az összevisszaság. A pici tincseket pedig elhoztuk emlékbe. :)
Hanna nagyon boldog volt az élménytől, és bár Áginak egy köszin kívül nem sikerült mást kiszedni belőle, Daninak lelkesen újságolta:
- Kééépzeld el, papa, levágta Ági.
Amúgy ez a kéépzeld el az új szófordulat tegnap óta, e mellé az igen is megjelent, és az idenézz, odanézz is, kellő kunoorításokkal a szóvégeken. :)
A kedvenc mondatom:
- Kééépzeld el, papa, jön a Mikalááás.
Ma leesett az első hó, Hanna figyelte egy darabig, majd ezt is elképzeltette velem, Danival, Petivel, a nagypapával, a nagymamával, másokkal csak a találkozás hiánya miatt nem. Délután a nagypapáéknál maradt, míg mi a kisbeteget hoztuk haza. Dani visszament hozzá, és voltak kint is a hóban, bár nagyon nem maradt még meg. Bent persze sokkal jobb volt, mint a hidegben, mandulát pucoltak, és nem aludt a betyár, ennek ellenére este fél 11 előtt ma sem lehetett lelőni... nem értem.
Amikor vacsorára hazaértek, azzal fogadott, hogy Mimi a tesó, és beteg. Beteg bizony, hamar meggyógyul, remélem... Már 37,8at is mértem, de egyelőre belladonnán kívül mást nem adtam neki erre. A doktornénit nem értem el, marad a saját megérzés. Amúgy 4 órányi alvás után egészen mosolygósan ébredt, még fürdött is egy gyógyat, és aztán megint elaludt. Ő is tudja a dolgát, szerencsére.
Tidak ada komentar:
Posting Komentar