Képek

Vannak pillanatok amikor csak ülni és figyelni a lányokat felér egy egész estés vacsora-mozi-bármi programmal. Ilyenkor annyira hálás vagyok a két gyerekemért, hogy elfelejtem, hogy milyen, mikor Hanna földre vágja magát és kakaduhangon visít, vagy hogy Mikolt egyáltalán nem mutatja jelét sem annak, hogy szeretné kihagyni bármelyik éjszakai szopiját. Ezekben a rövid, de annál tömörebb percekben igyekszem magamba szívni minden apró mozzanatot, hogy a hosszabbnak tűnő egyéb mellett felelevenítve tudjam, jó dolgom van.
A tegnapi nap egészen különleges volt. Azon kívül, hogy a gyógytornásznál jártunk, hazajőve a kisasszonyok a nappaliban játszottak így:
Hanna épített egy egész vonatpályát, ami bár nem ér össze, a maga nemében mégiscsak kiváló. Aztán egymás mellé pakolta a vagonokat, közben pedig beszélgetett velük: "ide, mellé, jó?"
Eközben Mikoltom a pihenőszékben ücsörögve elkapta a mackót, és hamár a kezében volt, meg is kóstolta. Egyre ügyesebben fog, sőt már nyúl is, és a megkaparintott tárgyakat elég hosszan képes a kezében tartani. Megunni még nincs ideje, mert előbb ejti el őket.
A legjobb játék mégiscsak az, ha Hannát nézheti, senki másra nem néz úgy, mint a nagyobbik kisemberre. Bármerre jár Hanna, Mikolt addig tekereg, míg a látóterébe nem kerül. Hanna pedig sokszor enged a kisebbnek, melléül, mesél neki, visszaadja az elejtett játékot, cumit töm a szájacskába, akár kéri az, akár nem. Mostanában Hanna előszeretettel cipeli, cipelné Mimit, akiről mindenki tudja, hogy mimóza jelleme miatt nem érdemes erősebben megfogni, sőt, hirtelen közeledni sem. Hanna az egyetlen, aki bárhogy cibálja, egy hangot sem ad, összehúzza magát segítve a nővérének, hogy könnyebb legyen a szállítása. Kép erről még nem készült, érthető okokból. :)
Délután hívott a kisebbik tejtestvér anyukája, hogy egy hónap alatt egy kilót hízott a pici. :):) Csoda csoda, aztán itt a legnagyobb. Dani szerint ebből a mosolyból fogunk élni idővel :) Tény, hogy Mikolt bármikor, bárkire, leginkább persze nekünk.
Este úszni voltunk, négyen. Mikolt először ment víz alá, nem mondanám, hogy fergeteges sikert aratott nála a dolog, de hamar megvígasztalódott. Ha háton fekve lebeghet, miközben a kezét szopogatja, rendben van a világ. Hanna néha odaúszott hozzá, megsimogatta, Mikolt pedig jól megfigyelte, hogyan kell a partról nagyot ugrani a vízbe.