Story about the Gumbie

Az úgy kezdődött, hogy egy csendes délután kinéztem az ablakon. Sütött a nap, és elméláztam, vajon meddig marad még a meleg. Majd, hogy a kérdésemre választ kapjak, felkerestem az egyik meteorológiai oldalt és azon nyomban meg is rémültem. Ha elhiszem, akkor jövő héten itt a tél. Megszokhattam volna már, hogy az ősz és a tavasz néhány napnál nem tart tovább...
A közeledő tél híre egyben arra is rádöbbentett, hogy a hirtelen megnyúlt elsőszülöttem ruhatára egyelőre viszonylag hiányos, azaz csak derékig megfelelő. Előrelátó szülőként és fejet hajtva a legbelső kényszeremnek, már júliusban vásároltam kályhameleg télikabátot, meg hozzá illő sapkát és sálat. Hiába meresztgette a szemét Danim, amikor Hannával kibontották azt a csomagot, amit a nyár közepén hozott Marika néni a postásunk, és mondogatta, hogy normális ember ilyenkor fürdőruhát keres a gyermekére, eddig még mindig bevált az egy évszakkal előre vásárlás. Azért leállítottam magam, így kimaradt a bélelt nadrág és a bakancs. Ez utóbbi a legsürgetőbb, mert a harisnya+nadrággal egész jól elleszünk egy ideig.
Bakancs, bakancs, egyáltalán nem egyszerű megtalálni a megfelelőt. Először is, mert utálom, és nincs is rá sem időm, sem módom a két gyereket a városba citálni, és boltról boltra hurcibálni, arról nem is beszélve, hogy el sem tudom képzelni Hannát, ahogy hosszasan válogat velem a különböző méretű és fazonú kínálatból. Apropó kínálat... Amiből tehetem, magyar terméket vásárolunk, de a ruha, meg a cipő, ja és a játékok nagy része nem itthonról való. Egyszerűen sírhatnékom van az itthon kapható termékek ár-értékarány viszonyától. Nem vagyok meggyőzhető, hogy tizenezer forintért vegyek bármit Hannának, amit egy szezon alatt fog hordani... Arról pedig nem is szólnék, hogy a minőség kérdésében hol húzódik a tűréshatár nálam példul cipő tekintetében... Pedig azt hiszem nem is olyan nagy elvárás, hogy kénylemes, tartós, vízhatlan, bélelt (ha lehet teljesen, nem az orr részt hifelejtve), viszonylag csinos, de nem csicsás, és megfelelő árfekvésű legyen. Vagy ez, vagy az mindig hibádzik.
És akkor össze is foglaltam, mire vágynék, egyet kifelejtettem, legyen könnyű. Na akkor irány az internet, lehet keresni. Azért még idén is megpróbálkoztam a siestával, tavaly ilyet hordott Hanna és nagyon szerettem, de idén azt a fazont nem lehet kapni, a többi meg vagy nem szép, vagy ölég drága... 16... Viszont van náluk motorozáshoz hibátlan cipővédő!!! És akkor bevillant a Crocs. Biztosan csinálnak télire is lábbelit gyerekeknek. Nekünk nyáron nagyon bevált a mary jane, hátha. És tessék. Itt a crocs nadia fantázia nevű csízma-bakancsa. Pehelykönnyű, vízhatlan, és 50 dollár. Plusz posta... Úgyhogy felejtő, bár ez még mindig nem 16ezer. A hosszas kutatómunka eredménye végül a Gumbie, vagy gumboot, ami olyan, mint egy gumicsizma és egy téli magasszárú cipő keresztezése. Van belőle gyerek meg felnőtt méret, 7 féle szín, és 16 angol font+postáért az ebayen azonnal megvásárolható. Az egyetlen bajom csak annyi, hogy a gumi részén nem ilyen szőrösbéléses, úgyhogy nem tudom, jó lesz-e hóban sétálásra... Dani megszavazta, nekem még kell rá aludnom egy párat.