A lányok délutáni alvása előtt szokott elaludni, de ma még velünk volt, amikor felmasíroztunk az emeletre. Fáradtnak láttam, de cicit keresett, így aztán mielőbb ágyba tettem a nagyokat, és igyekeztem teljesíteni ezt az édes kötelességet.
Fent három szoba van, ebből kettőt használtunk eddig. A gyerekszobában volt egy szivacs, amitől sehogyan sem fértünk már el, pedig jó szolgálatot tett hosszú ideig. Itt aludtam a lányokkal délutánonként míg Áron a pocakomban volt, és hajnalban itt aludt Dani is, ha Hanna kérte.
De mert mindkét eshetőség nullához közeli gyakoriságra csökkent, a szivacsot száműztem "Áron szobájába", vagyis ahol Áron komódja van.
Ettől lett egy mesélős, este fetrengős, kuckós kisszobánk. Szívesen jönnek a lányok mesét olvasni, vagy csak úgy hancúrozni, Dani is szívesen ledől itt, és tényleg, mintha ez lenne most a legmeghittebb helyiség a házban.
Nos Áront is ide tettem le, míg a lányokat intéztem, aztán lefeküdtem mellé. Szopizni mégsem akart, de tekergett, gondoltam, próbáljunk meg aludni egyet. Nyitott szemű gyereknek hoztam át a miágyunkból a kiskendőt és a cumit, és ahogy az arcához ért a kendője, csukta is be a szemeit, és legalább 5 másodperc kellett ahhoz, hogy a kezecskék elernyedjenek. És aludt.
Este elmeséltem Daninak, hogy mennyire összekapcsolja már Kisáron az alvást ezekkel a tárgyakkal, ő pedig, mert Ájá ismét elfáradt és nyűglődött, kipróbálta. A kanapén, egy pelussal és a cumival.
Az eredmény:

Mielőtt még elfelejtem... tegnap este a kiságyban aludt el, :):) és fél kettőkor már költözött is mellém, de ezt akkor is nagy eseménynek éltük meg. Mindhárman...
Tidak ada komentar:
Posting Komentar