Hát nem. Dani gondoskodott róla, hogy minden percünk foglalt legyen, és mert egyáltalán nem számítottam ilyen pörgős két napra, nagyon jól sikerült.
Szombaton Éva nénivel kezdünk, Blankával folytattuk, aludtunk is, aztán hála a késői sötétedésnek a Szabadság téren jártunk. A szél fújt, a szökőkútból ömlött a víz, de Hanna rendíthetetlenül igyekezett leküzdeni az útjába álló elemeket. Ennek eredményeként csupa víz lett, de ez őt láthatóan egyáltalán nem zavarta.
A szökőkút, és az egész új Fő utca zseniális, olyan régóta mondogatjuk, hogy lehetne élhetőbb város ez, ha egy kis hozzáértés is párosulna a vezetéssel. És tessék. Így kellett volna ezt csinálni már jó régen, de ne elégedetlenkedjek, inkább örüljek annak, hogy végre van. Van hol sétálni, bámészkodni, messzire nézni a belvárosban is, a Váci utcán kívül is. Gyönyörű, ahogy a kis fák virágoznak, jók a fények, jó a víz... és még sorolhatnám. Egyszóval olyan volt, mintha turisták lettünk volna. :)Vacsora gyanánt a Szerájban fogyasztottunk egy kis siskebabot, közben szoptattam, pelenkáztunk, hisztit csökkentettünk. A gyerekek pedig kapkodták a fejüket a sok ember, inger láttán. És voltak persze rosszalló tekintetek, pedig nem voltunk hangosabbak az átlagnál. Sőt. :):) A törökök gyerekszeretetéről pedig csak annyit, hogy az egyik alkalmazott Mikolt mögé szegődött, amikor elindult a lépcsőn felfedezni a galériát is. :)
A szombat estére még jutott egy kis hányás is Hanna részéről, szerintem nem tudta rendesen feldolgozni a sok élményt...
Vasárnap délelőtt egy gyors dm és ikea program után ebéd a nagymamánál, majd gyerekek altatása, nekünk pedig egy talpmasszázs... hm... majd állampolgári kötelességünknek eleget téve szavaztunk is. Mikor hazaértünk, még mind aludtak :)
Levezetésként pedig meglátogattuk Marit, Palit (akinek harmadikként családunk tagjai között ebben a hónapban, begipszelték a lábát egy rossz lépés miatt...) és Petit, majd emberi időben abszolváltuk az esti menetet.
Jó volt, és nem volt elég :):)
Tidak ada komentar:
Posting Komentar