Őszintén szólva nem látom magam a gyerekeimben. Legalábbis nagyon nem. Sokan mondták már, mennyire hasonlít rám Hanna, és azt is, mennyire az apja. Mikolttal is így van ez, néha engem vélnek felfedezni a vonásaiban, néha Danit.Abban biztos voltam, hogy a szemünk nagyon hasonlít, de mivel Mikolt egészen más karakter mint én, csak nagy ritkán csodálkozom rá a ceruzával rajzolt szemöldökére, és jut eszembe, mennyit mondogatták babakoromban, hogy gombszemű.
Mígnem ma előkerült ez a fotó. Más szögből van fényképezve, mint ami Mikoltról készült, és az életkorunk sem azonos (itt én még csak 10 hónapos voltam, Mikolt pedig 18) de egymásra másolva a két képet, valóban van némi hasonlatosság...
(bár Dani gyerekkori fotójával ezt még nem játszottam :):))
...és persze hogy nem sikerül ezt a verziót ideilleszteni.
Tidak ada komentar:
Posting Komentar