Tegnap az esős délelőtt az összes kinti programunkat lehetetlenné tette, a beltériek közül pedig egyik sem volt túl vonzó. Aztán eszembe jutott a decathlon, a múltkor nagyon jót rollereztek a lányok, és már egy jóideje nem jártunk ott.
(Csak zárójelben... olyan rossz, hogy nem tudok a játszóházaknál, és az ilyen és ehhez hasonló megaárauházaknál izgalmasabb belső programot az őszi-téli időszakokra...)
A rollerek helyett Hanna a kitámasztós biciklikhez rohant, körülnézett a kínálaton és egy kétkerekű, neki való méretű bringánál kötött ki.
Felült rá... és nagyjából két perc után ment is vele. Egyedül.
Mi csak álltunk, néztük, és büszkélkedtünk egymásnak. :)
Május óta futóbringázik, ennyi elegendő volt ahhoz, hogy az egyensúlyérzékét kifinomítsa a pedálos verzióhoz. Nagyon jó látni.
Elindulni a legnehezebb, de azt úgy oldja meg, mintha a futóval kezdené, és mikor elég gyorsan megy, akkor teszi rá a lábát a pedálra. Szerintem nagyon ügyes. :)
Tidak ada komentar:
Posting Komentar