Áron buksija gyógyul.
Bízunk, és hiszem, hogy a történteknek soha nem lesz utózöngéje.
Beszéltünk radiológussal és a Bethesda kórház egyik vezető orvosával is. Szerintük nincs szükség most MR vizsgálatra, és minden, ami pillanatnyilag veszélyt jelenthet, kiderült volna 72 órán belül. Szerencsére Áron változatlanul jól van, és ahogy jön megy közöttünk, olyan, mintha sosem történt volna a baleset. Persze hosszú távon egy ilyen sérülésnek lehetnek komolyabb következményei, mint pl. epilepszia... és nem is sorolom, mert úgysem lesz, mégis van bennem félsz.
A legjobb két dolog amit tehettünk, hogy hazahoztuk, és hogy megkapta a kis bukósisakot.
Azóta a duzzanat jelentősen csökkent, a kiterjedése nem is annyira, mint a kiemelkedése. Így viszont tapintható a koponyacsont, és az elég ijesztő. (Hogy mindig aggódok valamin...) Ugyanis a duzzanat által határolt terület alatt élesen kitapintható egy bemélyedés, mintha a buksija egy nagyobb részen betört és beesett volna. Nem nagyon szeretem fogdosni, de ez tényleg aggasztott. Ma a duzzanat egyik oldala teljesen eltűnt, és ezzel együtt a negatív kitüremkedés is. Bízom benne, hogy a csont gyógyulása okozza ezt a jelenséget, hétfőn megyünk kontrollra, remélem megnyugtató választ kapok arra, hogy ez micsoda...
Tidak ada komentar:
Posting Komentar