Hanna névnapja

A névnapok mindig kifognak rajtam.
Vagy elfelejtem őket, vagy nem jut idő aznap a megemlékezésre...
Idén sokkal jobb voltam, mint eddig bármikor, mert nem is merült feledésbe, ajándék is volt, sőt Dani még virágot is hozott... csak a rögzítés maradt el.
De csak máig.
Szeretem Hanna nevét. Már írtam erről, de mindig eszembe jut, mennyire egyértelmű volt azon a tavaszi napon, amikor még azt sem tudtuk, kislányt várunk, hogy Hanna Sára lesz a neve.
Nagyon várta ezt a napot, és bár elég rohanósra sikerült végül, ő teljesen elégedett volt mindennel. Peti főzött neki egy picike pudingtortát, a Papa hozott virágot, én befontam a haját (elképesztő erővel sűrűsödik...), és volt csomag is.
A csomagban pedig egy maláj játék, a mi egykori pötyinkhez hasonló, de a gombok szilikonból vannak és ötszögűek.
Hanna szíve szerint hetekig játszana vele, és amilyen jószívű, megosztotta Mikolttal.
Édes Hannám, nagyon sok szeretettel kívánunk boldog névnapot.
Azóta pedig azt emlegeti, hogy már elmúlt a névnapja is, így nemsokára öt éves lesz... :)