Nekem kevés a türelmem... leginkább az előzményekhez, és az utómunkálatokhoz. Szerencsére az oviban minden nap van valami ilyesmi (hamár játék nincs...), így a kreativitásnak ezen formáját kiszervezem...
Gyurmázni, építeni, gyöngyöt fűzni, bármi olyat csinálni velük, ami nem jár maszatolással szívesen csinálok, de a festékek nálunk ritkábban kerülnek elő szerintem, mint sok helyen.
Pedig a lányok szeretik, és érdekes módon pont Mikoltnak van hozzá kitartása.
Áron is kapcsolódik persze, ez a legnehezebb rész, amikor az ujjfestés átvált hadonászásba. :)
Azon kívül, hogy rettenetesen szeretem nézni, ahogy alkotnak, Mikolt egy sajátos technikát dolgozott ki már a színezés során, és most a festésben is ezt alkalmazza. Szívárvány színűre varázsol mindent. Egymás után veszi elő a ceruzákat, vagy festékeket, és addig dolgozik, míg az egész lap, vagy minta készen nincs.
Az eredmény pedig szemet gyönyörködtető. Nekem mindenképpen :)
Tidak ada komentar:
Posting Komentar