Senin, 13 Februari 2012

Áron 18 hónapos

Valamikor a hónap során Áron egy éjjel bebábozódott, és az addig folyamatosan síró, állandóan kézben lenni vágyó, türelmet és anyai kompetenciámat tépázó kis nyafogógombócból egy édes, humorral, huncutsággal, ezer színnel vibráló, igazi kis gyöngygyerek lett.
Sikerült újra beleszeretnem, és bár ez eddig is tartós kapcsolatnak ígérkezett, mostanra úgy tűnik, hogy mindkét fél megelégedését is szolgálja az együtt töltött idő. (Leszámítva az éjszakákat :))
Elképesztően sokat változott, egyik nap Peti úgy jött haza, hogy mintha kicserélték volna ezt a gyereket. A mozgása, a mimikája, a játékai, a kommunikációja, minden ugrásszerűen változott egyszerre. És tényleg. Azóta minden nap csak vigyorgunk rajta, annyira vicces, meg hüledezünk, annyira sok az új, a méretei miatt pedig olyan, mintha nem is másfél, hanem két éves volna már.
A tények az áradozás helyett pedig imígyen festenek.
(készültem ezúttal, minden alkalommal írtam, mik történtek, mert amint leülök ide, ki is esik minden fontos részlet, pedig ez most jó gazdag... :))
Evés
Zömmel egyedül, azt is kanállal, vagy villával. Egyszercsak kilökte a kezemből a kanalat, és mutogatta a tenyerét, hogy oda adjam. Azóta egyedül eszik, a levest is, ami még gyakorlásra szorul persze, de egyre ügyesebben és szebben fogja. Az étvágya visszatért, a lányok közösen sem esznek annyit, mint Áron egymaga. Gyakorlatilag bármievő, ő az egyetlen, akinek a borsóval sincs baja. Meg a lencsével, meg a babcsírával... meg a csípőssel, meg a szúróssal.
Délután és éjjel még mindig szopizik, egyre kevesebbet, próbálok minden eszközt kihasználni a repertoárból, hátha abbamarad ez az igénye. Kevés sikerrel... :) Nekem pedig fáj...
Alvás
Volt a hónapban egy este, amikor a szokásos fél kettes-kettes ébredés helyett motyorgott valamit, majd fordult egyet az ágyában, és aludt tovább. Valószínűleg eljutottunk odáig, hogy már nem ébred fel teljesen, és nem kellek a mélyebbre kerüléshez sem... feltéve ha szerencsés vagyok, vagy Dani nem ébred fel a mocorgásra annyira, hogy forduljon egy nagyot, ami viszont felébreszti Áront... Soktényezős, lehet, hogy lassan elérkezik a pillanat, amikor áttesszük a lányokhoz...
Délután a miágyunkban alszik, szopizik, mert így nagyon hamar álomba szenderül, és lehet cumira cserélni a cicit. Éjjel ugyanez nem működik, akkor határozottan elutasít minden próbálkozást, se inni, se cumizni nem hajlandó. Az egyetlen dolog, ami beválik, ha már egyszer átmászott hozzánk, ha azt kérem tőle, hogy menjen vissza és megfogom a kezét.
Hajnali hatkor, de legkésőbb fél hétkor viszont csak cicivel lehet visszaaltatni még nyolcig, fél kilencig.
Az eddigi azonnali kiabálás helyett viszont most már képes várni pár másodpercet, mielőtt rázendítene, ennyi majdnem elég nekem is, hogy magamhoz térjek valamennyire. Az első utunk pedig a fürdőbe vezet, ahol fogat kell mosni. :)
Játék
Még mindig autók bármilyen formában és mennyiségben. Tologatja őket, berreg hozzá. A rombolás mellé az építés is megjelent, sokszor hozza a síneket, hogy tegyük össze. A legnagyobb újdonság a könyv nézegetés. Szépen lapoz, sokáig nézeget, nemrég kezdte el Dani sz estimesét külön Áronnak, míg én a lányoknak mesélek, ők a nagyágyban lapozgatnak, Áron pedig lelkesen mutogat.
A lányoktól eltanult szerepjátékokat is szívesen játssza, akár úgy is, hogy ők nincsenek jelen. Főz, etet, babázik, cumit ad, babakocsit tologat.
A montessori tornyot ügyesen összerakja, és a három darabból álló macis kirakót is teljesen helyes sorrendben egymásra teszi. (fej-felsőtest-lábak a sorrend)
Medencés, vizes, ma levette a karúszót és anélkül próbálkozott. Szerintem két évesen szépen fog úszni...
Mozgás
Hatalmas a mozgásigénye, szinte semmi és semennyi nem elég. A napokban tűnt fel, hogy már nem mászik fel az asztal tetejére (ez nagy megkönnyebbülés nekem...), viszont bármi másra igen, pl. kisszékek, kanapé, és az összes mászóka. Egyre magabiztosabban közlekedik ezeken, egyensúlyoz, egy lábon is meg tudja már tartani a balanszát. Pár napja pedig a trambulinon két lábbal ugrál hármat-négyet.
A motorral egyre gyorsabb, azt hiszem, már nem érném utol, nagy szerencse, hogy mindig akad egy két nagyon izgalmas felfedeznivaló, ami miatt a száguldás egyelőre háttérbe szorul. :)
A finommozgása is sokat alakult, apróságokat is biztonsággal fog meg, fest, rajzol, pontosan mutat.
Nagyon jó ritmusérzéke van, amint zenét hall mozogni kezd rá, talán a lányok sem táncoltak ennyit ekkora korukban, nagyon mókás, ahogy mindene lendületbe jön a zenére. A felnőtt muzsikára éppúgy vevő, mint a gyerekzenére. :) Ha pedig nem szól zene, sokszor ő énekelget.
Beszéd, kommunikáció
Inkább az utóbbi jellemző, de abban is nagyot változott a kisemeber. Mindent képes elmutogatni, bármit megértet velünk, ezzel együtt pedig bámulatos a mimikája. :) Olyan sokszínű, mint Mikoltté, nagyon szórakoztató, ahogy a bajt, a szomorúságot, vagy a boldogságot kifejezi az arcával.
Az első igazán adekvátan használt szavai között immár három angol is van, a hi, a byebye, amit bábááájnak ejt, és a bird, ami bőd. A lányokat és minket (Petit mamának hívja) már régóta nevünkön hív, magát Áuvá-nak :) , ha kérem Lellát is mondja, kidugja hozzá a nyelvét. :)
A szókincse pedig kimerül a lámpa, alma, hal, autó, ott, tita, titi, vaú és néha az itató szavakban... azt hiszem :)
És rettenetesen sokat halandzsázik végre, énekel, mesél a könyvekből, telefonál.
Érzelmek
Még mindig sértődékeny, ha valami nem az elképzeléseinek megfelelően alakul, akkor nagyon mérges lesz, és elég nehéz kibékíteni.
De... már képes várni picit, megérti, hogy nem minden azonnal történik. A legújabb, hogy simogat is, és ha valamelyik lány sír, azonnal odaszalad, mutatja a fáj jeleket, és megpróbálja őket megvígasztalni.
Egyre többet mosolyog, sőt, amikor megtesszük, amit kér, általában jutalmaz is egy széles vigyorral. :) Nagyon édes... mostanában tényleg sokszor hallom magamtól, hogy milyen drága vagy... :) Ez jelent valamit azt hiszem :):)
Utál autóban ülni, sokszor gondolkodóba is esem, elinduljak-e egyáltalán bárhová, mert képes hosszú félórákat is végigkiabálni... kivéve, ha a lányok közé ülhet, ahol nincs elég hely egy gyerekszéknek, viszont ő épp befér még.
11 fogú, ebben a hónapban nem növesztett újabbat, viszont ismét rövidebb lett a haja... :)
Este lemérem, nagy és nehéz :)
84 cm, 11.8 kg, 49 cm a buksija.

Tidak ada komentar:

Posting Komentar