Hosszú készülődés, majd az én kiborulásom előzte meg Lelle születése napját. Tudom, hogy miért volt ez nagyon nehéz, és azt hiszem, ha majd egyszer bármelyikük arra adja a fejét, hogy külföldre megy és ott vállal családot, gyerekeket, mindent megteszek majd, amit csak tudok, hogy ha kellek, kellünk, kéznél lehessünk. Mi egy kicsit (talán nem is kicsit... és ez igazán nem is meglepő tőlünk) több kockázatot, nehézséget vállatunk most, mint amennyi az erőnkből futja, vagy gondoljuk, hogy futja... de megmásztuk a Kilimandzsárót. A hegy tetejére érve pedig a legcsodásabb dolog történt velünk, megszületett a kislányunk... Nem keresem az értelmét, de tudom, egyszer majd nyilvánvaló lesz.
Köszönöm mindenkinek, aki nap mint nap gondol ránk, aki erején felül velünk van, aki szól hozzánk, érdeklődik, drukkol, ír. Megint itt van ez a szeretetháló, én pedig hiszek benne, hogy mindez kölcsönös, és adni is tudok...
Tidak ada komentar:
Posting Komentar