Mi lapul a bőröndben?

:)
Megérkezett. :)
Volt nagy öröm, Áron részéről némi fenntartás, aztán kis idő elteltével a Petibe bújást felváltotta egy kissé távolságtartó, de bíztatóan előremutató kéznyújtás is. :) Picike volt még, amikor a nagymama itthagyta, pedig akkoriban nagyon összenőttek.
A lányok ma délután a szobájukba invitálták a szivacsra aludni. Édesek, ahogy mindet el akarnak mesélni, a kezét fogni, beszéltetni.
Anyukám pedig nem kíméli magát, egyfolytában beszél, mesél, pakol, gyerekezik. Nem bánom, ha azért pihen is majd, és nem fogy el az ereje már ma :):)
Azt mondta nagyon sokat nőttek, nyugisak, szépek, és nagyon érzelemteliek... és hogy Áron nagyon emlékezteti rám... amilyen én voltam ekkorának :):) Majd kikérdezem, ez mit is jelent pontosan...
A bőröndből sokminden majd csak szülinapok alkalmával fog előkerülni, de amit ki lehetett venni belőle, az...
Cseresznye!!! Hazai, a telekről, igazi nagyszemű, ropogós. A gyerekek fejenként 5 szemet kaptak, beosztjuk. :) Ránézésre az itteni árakon ez aranyat ér, nagyjából sokezer forintot adnának érte, de mi nem adjuk természetesen semmi pénzért.
Mint ahogy a Dédi pogácsáját sem, ami majdnem elfogyott már.
Jött még gyulai kolbász, amiből holnap végre újra rakott krumpli lesz, darált mák, túró rudi, és márványsajtos vajkrém... nekem.
Aztán szerecsendió, és szódabikarbóna, meg homeopátiás dolgok, és haribo, amiről a csöppek csak igazi közelharc árán álltak le... :)
És egy halom kisruha, főleg Lellének, amik nem fértek be az előző szállítmányba.
Ja és mesekönyv, és Pali nagypapa is küldött néhány kézzel rajzolt szinezni valót (ez valódi kincs...).
Meg Áronnak egy kisautó, amit azonnal meg is talált, és mondogatta boldogan, hogy autttó. :)
És biztosan kimaradt még egy csomó dolog, mert a ház tele lett hirtelen, de a legfőbb, hogy a mamám itt van, velünk van, és bár már most fáj a szívem, mert egy nappal kevesebb, mint tegnap volt, azért ez nagyon nagyon jó dolog.
Nekem a legszebb, hogy itt lesz Lelle érkezésekor... azt hiszem, ez neki is ajándék...