8 éves voltam, amikor ennyi lett. Akkor kapott a nagypapámtól 28 szál színes szekfűt. A csokor felkerült egy magas állvány tetejére, én meg csak néztem, és olyan nagyon soknak tűnt... hogy azt találtam mondani, hogy mostantól mindig ennyi idős lesz nekem...
Azóta minden évben július 26-án ezt a számot üljük.
Annak ellenére, hogy a gyerekek betegek, Áronnak a fél szeme alig látszik, és elég nyűgösek is, a délutáni köszöntés igazi jóhangulatú, meghitt ünnepléssé vált. Anyukám tortát is csinált, a lányok pedig befejezték végszóra a kis ajándékot, amit hetek óta készítünk.
Tidak ada komentar:
Posting Komentar