Avagy az így telik egy nap minálunk írás következik.
Tegnap este elalvás helyett agyban posztoltam. Ez lett volna az egyik muszáj, rögzítettem is fejben, nehogy elfelejtsem mire a nap is felkel. Aztán ma hogy, hogynem Cuckához keveredve már csak mosolyogtam a véletlenek összhangján, és úgy éreztem, hogy akkor tényleg itt az idő hogy ez is dokumentálódjon. Leginkább azárt, hogy majd annak idején, amikor majd azzal a bizonyos könnyvel a kezemben ücsörgök békésen, mármár unatkozva, és feldereng ennek az időszaknak a hiánya, visszakeresve rácsodálkozhassak, hogy ilyen is volt...
És persze minden nap más, azért próbálkozom :)
0-1
Általában ez a legcsendesebb időszak, amikor mindenki alszik, és nyugodtan hátra lehet dőlni, elgondolkodni azokon a dolgokon, amikre nap közben nem jutott időm. Ilyenkor szoktam Danival filmet nézni, utoljára beugrani a leveleim közé, vagy a blogba, rápillantani, jött-e új hozzászólás. De olyan is van, hogy ebben az időintervallumban születnek az új posztok. Egy körül még eszem valamit, aztán fogmosás, és sokszor ilyenkor döbbenek rá, hogy még ki kell teregetni... és akkor nekiállok...
1-2
Áron valamikor ébred. A legtöbb esetben még ébren talál, kóvályog ki a szobájukból, cumival a szájában, és keres. Mire felérek hozzá, már az előtérben ténfereg, nyújtja a kezét, és fordul is vissza, ahogy meglát. Bekísérem, lefekszik, én pedig ülök mellette, és várom, hogy elaludjon. Aztán én is lefekszem végre. Dani ilyenkor már alszik, Lellével egyetemben, aki amint megérzi, hogy mellékerültem, sóhajt egyet, és a legtöbbször alszik is tovább.
2-5
Lelle eszik egyszer, ezekre én rendszerint nem emlékszem, csak onnan tudom, hogy az egyik cicim oldalára simán rá tudok feküdni... vagyis ürült valamikor.
5-7
Áron érkezik hozzánk, befészkeli magát, és Danit kapargatja... régebben én feküdtem azon az oldalon. :) Ha magamhoz térek (5-7 perc kell hozzá), megszoptatom, erre általában Lelle is megébred, így aztán fordulok egyet és őt is megetetem, közben reménykedem, hogy Áron csendben tűri, hogy a hátamat mutatom neki... Ők visszaalszanak, én félálomban őrzöm a csendet. Dani hét körül lemegy.
8-9
Héttől nyolcig nem történik lényeges változás, maximum én is elalszom. A cseppek belém fúródva szuszognak ilyenkor... csak ébredés után tűnik fel, mennyire kényelmetlenül beékelődtem közéjük, általában valamim fáj, de ki bánja ilyen hálótársak mellett. :)
A lányok fél kilenc körül kelnek, Dani ad nekik reggelit, esetleg mesenézés közben. Aztán felöltöznek, és kilenckor elindulnak az oviba. Ha Áron is felkel eddig, akkor ő is elmegy velük. Hétfőn és csütörtökön Devi jön nyolcra, ilyenkor ő is segít elindítani a lányokat.
Lelle nagyjából nyolc körül már csak félálomban van, eszik, cumizik, és ha megfordítom, kilenc körül visszaalszik.
Áron legkésőbb kilenckor felkel, ha eddig aludt, akkor velem együtt.
Csütörtökönként annyi a változás, hogy a lányok is itthon vannak, így velük kelek, reggelizetetek hármat, hajat fésülök, öltöztetek...
9-10
A reggeli előkészületek után (fogmosás, fésülködés, öltözködés... ezeket Áron mind végigasszisztálja) reggelizünk. Jó esetben kettesben Áronnal, aki vagy eszik, vagy nem. Ha Lelle eddig nem kelt, akkor ez az óra a miénk. Ilyenkor nekem is jut időm az evésre, de sokszor már csak ebéd alatt veszem észre, hogy még nem ettem semmit.
Áron a reggeli után nekilát szétpakolni a nappalit, vagy engem nyúz, hogy induljunk valamerre. Jobb napjain játszunk, építünk, vagy adok neki valamit a konyhában, amivel elvan egy darabig, míg én (kétnaponta) ebédet főzök. Az esetek nagy többségében pár perc után megunja, és rángat, kiabál... Ilyenkor vetem be a legnagyobb ágyút, a mosogatóban vizezést.
Ha picit is csendben tud játszani, akkor ezek után megnézem a leveleimet, esetleg írok is egy keveset.
Ha csütörtök van, akkor 10re A, a lakás már romokban, B, csend van és könyvolvasás, vagy közös játék, C, is.
10-11
Ebédfőzés, Áronnal foglalkozás, Lelle ébred.
A legsűrűbb óra a következővel karöltve. Jó esetben már csak néha meg kell kavargatni a tűzön az ebédet, így megoldható, hogy Lellét öltöztessem (akár meg is fürdethetném, mert olyan szaga van reggelre, mint egy öregasszonynak... de erre sosem kerül sor), megetessem, miközben Áron segít, vagy rombol... vagy a teraszon vizez. Ez a legjobb program, a homokozás mellett, ami viszont kicsit illúzióromboló nekem, ugyanis egy macska ideszokott, és minden nap lehet utána takarítani... a gyerekek már tudják, jönnek és szólnak, hogy szedjük ki a kakit... brrr.
11-12
Lelle nyűgösködik, ha kézben van nem, vagy/és ha cumizik. Van, hogy elalszik, olyankor le tudom tenni a kiságyban a nappaliban, és míg a lányokért el nem indulunk, alszik is. Pár napja a pihenőszék kockás huzatát nézegeti, ezzel húsz percig is elvan, így lehet Áron után szaladgálni, aki ilyenkorra időzíti a nagydolgát. A kertben van egy lefolyó, amin egy nagy kő akadályozza, hogy a kisebb kavicsok beleessenek, ez Áron helye, ahol a popsiját szoktuk lemosni. Miután végez, szól, és rohan a kőhöz, imádom :)
Kész az ebéd, és mielőtt elindulunk a lányokért, előkészítem a tányérjaikat, és minden egyebet is, hogy mikor hazaérünk, ezzel már ne kelljen bajlódni...
Lelle felébred, vagy már nagyon sírós (olyankor zsebben van...), összekapom Áronnal együtt, aki végtelenül boldog, hogy kiszabadul... ennek megfelelően rohan is, én meg utána a kezemben a hordozóval vagy rajtam Lellével (és kezemben a hordozóval)...
12-13
Autóba ülünk, és felvesszük a lányokat az oviban. Áron is kiszáll persze, berohan, vagy el... a lányok pedig a saját cipőjük helyett valaki másét veszik, leginkább magassarkút (kisgyereknek magassarkút?... ázsia...), kopogósat. Könyörgök, hogy induljunk, Lelle az autóban, vagy sír, vagy nem, Áron a játszórészen, vagy sikerül elsőre kihozni, vagy nem, Hanna valaki más bringáján kőröz a bejárat előtt, ezen Mikolttal rendszerint összevesznek...
Negyed órácska, és már indulunk is haza.
Ebédet köszönik nem kérnek... kevés kivétellel.
Lellét szoptatom, közben Áront etetem és van, hogy Mimit is. A lányok játszanak, és veszekednek, hulla fáradtak már ilyenkor. Túl vagyunk pár kiabáláson, ezer kérlek ezt így, vagy ne így-en, és elengedem a reményt, hogy esznek valamit.
13-14
Lelle elpilled, letehető. Áron jóllakott, és macerálja a lányokat. Durván, vagy kevésbé durván. Mesét néznek, Áron a képernyő elé áll, a lányok kiabálnak, csitítok... már nekem sincs túl sok türelmem...
Ebédelek, egy gyerek sincs a kezemben, vagy karnyújtásnyira. Kivéve, ha rájön valamelyik, hogy mégis éhes, és akkor abbahagyom, és adok, vagy odaadom az enyémet...
A délutáni alvás előtt még elpakolunk, én a konyhában is rendet teszek, Lellét a miágyunkba viszem, ha minden jól alakul, akkor ott elalszik, ha nem, akkor sír... Ha sír, akkor viszem magammal, míg a többiek lefekszenek (több kör ez is, mert a lányok pisilnek, Áront pelenkázni kell, de nagyjából negyed óra alatt ezzel is megvagyunk jóesetben... ha Mikolt is, Áron is kapható r, hogy ágyba masírozzon), aztán viszem át a nagyágyba, és szépen megkérem, legyen el tíz percig.
14-16
Mostanában Lelle olyannyira megértő, hogy miután betakargatom, elalszik. Áron mellé ülök, aki fogja a kezem, közben simogatja a karom, a csípkedésről sikerült leszoktatni... Már nem szoptatom (augusztus elseje óta... olyan ügyesen elfogadta ezt, cumizik, paplanja van, amit magára húz, és elég a kezem)... és így is kb. tíz perc és alszik.
Nem úgy Mikolt. Lelóg a szivacsról, mocorog, provokál... Ha Áron elaludt és Lelle sem sír, akkor melléfekszem, Hannát megsimogatom (ő is ébren még, de csendben, és nyugodtan...), aztán szép lassan elalszunk mind.
Három körül átmegyek Lelléhez, aki eszik, aztán vagy visszalaszik, vagy ébren nézelődik... majd felkel.
Van olyan is, hogy Lelle lent marad valami miatt, Áron pedig felébred korábban, mint szokott, olyankor átviszem a nagyágyba, hogy a többieket ne ébressze, és ebben az esetben meg is szoptatom, mert azzal visszaalszik.
16-17
Szép sorban ébred mindenki.
Uzsonnázunk, én ekkorra fáradok el, rendszerint a kanapé zugába húzódom, míg a három (Lelle még alszik általában... ha nem, akkor még fáradtabb vagyok :)) elolvasgat, vagy babázik, kirakózik, és olvasok, írok, levegőt veszek. Várjuk Danit, de ez még nagyon korai.
Ilyenkor szoktunk beszélni a hazaiakkal, ilyenkor alkotunk, ha van ötletem, és ilyenkor mesélek, bábozunk, társasozunk...
17-18
Lassan halad a délután, Lelle születése előtt ilyenkor már elindultunk a játszóra (a közeli most épp bezárva augusztus 31-ig), vagy a medencéhez, és egyre többször kérdezik, hogy mikor jön a papa. Lelle ébred, szopizik, nézelődik, aztán nyűgösködik. Én ekkorra összeszedem magam, és sütit csinálok, vagy palacsintát sütök, vagy gyerekezek kitartóan, mert mindnek szüksége van rám... vagy a palacsintára, és akkor képesek várni, és magukban lenni. Sütés közben úgy teszek, mint aki észre sem veszi, hogy egyre nagyobb a kupi... este úgyis elpakolnak. Vagy elpakolunk...
18-20
Valamikor Dani hazaér, összeszedjük magunkat, és a gyerekeket (fél óra) és elindulunk valamerre, ahol futhatnak, játszhatnak... Ha nagyon későn ér haza, akkor csak a helyi egységbe megyünk fagyizni, bringázni, halakat etetni, vásárolni, vacsorázni. Ha korábban, akkor messzebbre is eljutunk, pl. a tavas játszóra, vagy a tescoba... :) Ha van erőnk, akkor itthon vacsorázunk nyolctól, ha nincs, akkor inkább kint eszünk (ez jó itt, hogy sok olcsó hely van, ahol lehet enni, itthon pedig sokszor pont ugyanannyiból jövünk ki, és nem is esznek...).
20-21
Vacsora, fél kilenckor pedig szétválunk. Én igyekszem minél gyorsabban eltakarítani a romokat, felmosok ha kell... általában kell és mindezt a hangyák miatt... Dani pedig felviszi a kis hadsereget, a három állni tudót a kiskádba teszi, a mégkisebbet pedig nekilát megfürdetni. Lelle javában lubickol, mire felérek, lefürdetem a nagyokat, illetve csak Áront, a többiekre már csak felügyelni és picit utánmosni kell. Lefürdök én is, közben Hanna megtörölközik, Dani Lellét készíti az estére, a többieket pedig én terelem ki a kádból.
21-22
Fél tíz körülre mindenkin pizsama van, hármon még pelus is, itatók feltöltve, kellékek bekészítve, és mesélek. Rendszerint egy hosszabbat Hannának előbb, közben Mimi és Áron a legmorcosabb nézésünkre sem hederítve rohangál és ugrál a szivacson, aztán Mikoltnak egy Anna és Petit, Áronnak pedig egy böngésző oldalt.
Lelle alszik, vagy sír. Mindenesetre ezt Danival teszi, én pedig szívem szerint kettészakadnék...
Áron csak velem tud elaludni, ha Dani megy, ordít.
22-23
Fél tizenegyre általában már kihullott az összes hajam, Lelle alszik, Áron végre elpilled, Mikolt és Hanna még ficereg... de kijövök, mert ők már megoldják az álommanókkal... És amint kilépek, Lelle általában felsír, hasa fáj, vagy passz... Dani megy először, általában hiába... aztán én következem, és ha semmi sem használ, akkor lehozom, és ringatjuk felváltva... Lassan, nagyon lassan elalszik, és a kanapéra kerül, vagy az ágyba...
Kis filmezés, vagy világhírek begyűjtése következik, és várjuk az éjfelet, amikorra biztosan mind alszik már.
24
Ülök a kanapén, és nézegetem az aktuális képeket, természetesen a gyerekekről, és olvadozom, milyen szépek, édesek... Mert ilyenkor jut erre is. Időm, szemem... és felesleges fogadalmakat teszek olyanokról, hogy nem fogok kiabálni, amikor harmadszor is magára önti a levest, sőt, nem is fog érdekelni egyáltalán... hogy türelmesebb leszek, ha tépik egymás haját, vagy felébresztik egymást, neadjisten Lellét... hogy hagyom, hogy gyurmázzanak, mert mit nekem morzsahegyek az asztal alatt, és nem törődöm azzal sem, hogy behozzák a homokot, mert muszáj megkóstolnom a sütit. Feltétlenül idebenn.
Tidak ada komentar:
Posting Komentar