Egy fotelnyi kislány

Szép lassan formálódunk. Hatunk családdá, hármunk nagytestvérré, ketten négygyerekesekké. Én pedig ismét egy újszülött édesanyjává. Mind izgalmas, mind kihívás, mind szép.
Gyakoroljuk, hogy a táskában legyen kicsi és nagy pelus is, plusz popsitörlő, három kulacs, két cumi, de inkább három, csereruha, textilpelus... hogy hogyan fér el mindenki az autóban, hogyan kell a babakocsit összehajtogatni, és úgy elhelyezni, hogy a legtöbb hely maradjon az egyebeknek... hogy minek hol van a legjobb helye a lakásban, hogy csak a praktikus részeket soroljam. :)
Ennél persze sokkal izgalmasabb, ahogy Lelle alakul, változik. A kezdeti fogalmamsincs állapot (már ami a ritmusokat illeti) elmúlóban van, bár még messze sincsenek rutinjaink, kivéve az esti fürdést. Szeretem az estéket, mégha sok is a sírás, és legtöbbször egyszerre két helyen kellene lennem ahhoz, hogy mindenki elégedett legyen. Áron és Mikolt fürdeni nem szeretnek, Lelle a fürdés utáni időt.
Dani Lellét fürdeti, én a többieket, aztán Lelle a nagymamával lazít, míg a többieknek mesélünk (paralell legalább kétfélét), majd Áron álomba szopizza magát.
Aztán Lelle következik, ő a nehezebb dió, általában ilyenkor kezdődik az a háromnegyed órától háromig terjedő intervallum, míg eszik, sír, aztán elalszik.
Egyre könnyebbek ezek az elalvások is, úgy tűnik, hogy összeszoktunk, már vannak eszközeim, és Lelle is egyre inkább reagál ezekre. Például a legtöbbször beválik, hogy a bal oldalára fektetem, és szorosan magamhoz ölelem, közben fogom a kezét, és simogatom a hátát, pocakját. Csend és sötét kell az elalváshoz... de csak éjjel.
Ha végül elaludt, akkor egyszer ébred az éjszaka során, akkor is csak nyögdécsel, eszik, és alszik is tovább. A reggeli után 11ig, van, hogy délig nem is hallunk felőle.
Nap közben sokat alszik, tulajdonképpen majdnem egész nap... Két napja, hogy többet van köztünk, nyitott szemmel nézelődik. Délután sokszor kér enni, bepótolva a délelőttöt, és leginkább belealszik. Ahogy simán elalszik a babakocsiban és a hordozóban is.
A sírása kismacska, a szeme talán mégis kék lesz, a haja még mindig sok és sötét, leesett a köldökcsonkja, és egyre halványabb a könyökén a piros folt... és rengeteg kakis palusa van, zömmel nyakig... A nagymama tegnap este ruhát is cserélt :), magán.
Árad a babaillat, ömlik a tej. Jó nekünk? :)