Dani ma hajnalban repülőre szállt, Szingapúrba ment kicsit dolgozni, közben pedig Lelleügyeket űintézni. Vitt minden papírt, amit kellett, és bízott abban, hogy meglesz az az egy lap, amit anno aláírtam.
A fenntartásunk oka, hogy magyar nagykövetségen az utolsó látogatásunk óta cserélődött az emberállomány, az akkori konzul mandátuma lejárt, a mostani pedig csak ideiglenes. Nem is volt túl segítőkész, nem beszélve arról, hogy mennyire nem is ismerte az ügymenetet a mi esetünkre vonatkozóan. Nem gondolom, hogy százával születnének a magyar gyerekek ezen a vidéken, de annyit mondjuk megtehetett volna, hogy legalább alaposan utánajár, és úgy tájékoztat a teendőket illetően.
Kaptunk egy kis segítséget, amit ezúton is nagyon köszönünk. A nagykövetségen dolgozik egy barátunk ismerőse, barátja, aki férjestül, gyerekestül él Szingapúrban, és jelenleg a legtöbb infoval és tudással rendelkező személy ott. Már tudott rólunk, mikor Dani odaért, beszélgettek, segített, így most legalább tudjuk, amit tudnunk kell...
Vagyis egyrészt azt, hogy a magyar születési anyakönyvi kivonat fizikai birtoklása nem feltétele az útlevél igénylésének. Csak az, hogy hivatalosan el legyen indítva a kérelem. Vagyis azzal, hogy Jakartában lefordították a maláj hatóságok által kiállítottat, és megküldték Szingapúrba, ezt a feltételt teljesítettük. Ami egyben azt is jelenti, hogy ha Dani vitt volna két fényképet Lelléről, és egy aláírt papírt a kérvényezésről, akkor már ma útlevéllel jöhetett volna haza...
A magyar születési anyakönyvi kivonat nagyjából egy hónap alatt lesz készen, de erre itt nincs is szükségünk. Daninak pedig lesz mégegy útja a szigetre valamikor. Viszont jót beszélgetett ma, és legalább tudjuk, hogy kit kell keresni, kérdezni ezen túl. A konzul pedig holnap elviszi a papírjainkat Magyarországra. Ez is eredmény :)
Tidak ada komentar:
Posting Komentar